Mi lehet az oka annak, hogy egy előadót, versenyzőt nyilvánvalóan átver és/vagy emberi méltóságában megsértve ábrázol a TV2, és utána az illető mégsem akar névvel, arccal nyilatkozni a történtekről?
– Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) más műsorok kapcsán 2002 óta számtalanszor találkozott már olyan esettel, hogy valamelyik szereplő nem tudta, mire hívják be, kivel fog szerepelni, hiába kérte később, hogy ne mutassák be a róla készült képsorokat, azok mégis adásba kerültek. Szerződést, nyilatkozatot írattak vele alá, amit esetleg nem is tudott rendesen átolvasni. A másik szerződő fél többnyire nem is a csatorna, hanem a gyártó cég volt. A „megállapodásban” pedig az áll, hogy a szereplő titoktartási kötelezettséget vállal, tehát nem beszélhet, ha megsértik az emberi méltóságát, illetve nem szegheti meg egyoldalúan a szerződést, vagyis nem kérheti, hogy ne kerüljön adásba egy számára kellemetlen felvétel. Ha megszegi a fentieket, egymillió forintot kell fizetnie. Az ilyen szerződések aláírói általában olyan emberek, akik gyanútlanok és nem nagyon ismerik jogi lehetőségeiket. Bár az általánosságban is elmondható, hogy a legtöbben nem ismerik Magyarországon a jogaikat.
– Mennyiben jogszerű egy ilyen szerződés?
– Nem lehet jogszerű, mert az emberi méltóságáról még szerződésben sem mondhat le korlátlanul senki. Ez benne van a polgári törvénykönyvben.
– Tehát aki ilyen szerződést írt alá, és akit sérelem ért a tévé részéről, az nyugodtan semmisnek tekintheti a nyilatkozatot vagy szerződést?
– Inkább úgy fogalmazok, hogyha bíróság elé kerülne az ügy, nagyon nagy valószínűséggel semmisnek ítélné a szerződést a bíró.
– Mit tehet az ORTT, ha kiderül egy ilyen eset?
– Sajnos nem egyértelmű a helyzet. A médiatörvény szerint a szolgáltató „tevékenysége” nem sértheti az emberi jogokat. Szerintem tehát a testület jogkörében szerepel, hogy nemcsak az elkészült műsorokat vizsgálhatja, hanem azt is, hogyan, milyen módon készül egy tévéműsor, és ebbe beletartoznak a szerződéskötés jogszerű vagy jogszerűtlen feltételei is. De akad, aki cenzúrát kiált, ha felmerül, hogy ez utóbbit is vizsgálni kell. Amikor az ORTT határozottan lépett fel hasonló esetekben, akkor a kereskedelmi csatornák hátráltak valamennyit. Később azonban azt látták, hogy a testület nem vizsgálja az ilyen eseteket, és akkor gyorsan visszarendeződtek. Sokáig csak a Mónika-showban és a Joshi Bharatban fordultak elő ilyen esetek, a tehetségkutató műsorokkal kapcsolatban most először hallunk visszaélésekről.
– Mennyiben kellene változnia az ORTT jogkörének ahhoz, hogy ne érezzük úgy, hogy a kereskedelmi tévében szereplő civillel szinte bármit megtehet egy nagy kereskedelmi csatorna?
– Ugyan a hatályos törvény is tartalmaz megfelelő eszközöket, azonban az ORTT mégsem élt velük. Azt viszont a törvényben kellene megerősíteni, vitathatatlanná tenni, hogy a testület a műsorkészítés módját, körülményeit is vizsgálhatja, illetve fontos lenne, hogy a testület megkaphassa az azonnali felfüggesztés jogát az olyan műsorokkal kapcsolatban, mint például a Mónika-show, hogy ne kilenc évig tartson, mire kiveszik a programból.
origo.hu
Megrázó gyilkosságok – nő a feszültség a magyar társadalomban
