Nem mozdult el tizenhat éves mélypontjáról a munkanélküliség – mutatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai, amelyek szerint az egy évvel korábbihoz képest 85 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottak száma pedig 36 ezerrel csökkent. Ennek nyomán a munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal emelkedett, míg a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal romlott. A férfiak körében a munkanélküliség 2,4, a nőknél pedig 1,3 százalékponttal nőtt tavaly február–áprilishoz képest.
Jelenleg 3,702 millióan dolgoznak hazánkban, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta most 54,7 százalékos, vagyis 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly ugyanilyenkor.
A legrosszabb helyzetben a fiatalok (15–24 évesek) vannak: munkanélküliségi rátájuk 27,6 százalékra rúgott áprilisban. Az elhelyezkedési nehézségeket jelzi, hogy a munkanélküliek csaknem fele egy éve, vagy annál régebben keres magának állást. A munkanélküliség átlagos időtartama jelenleg 16,9 hónap, két héttel hosszabb az egy évvel korábbinál.
Szakértők szerint a hazai munkaerőpiac valós helyzete nem azt mutatja, hogy megállt volna a munkanélküliség növekedése. Ennek okát a közcélú foglalkoztatás látványos növekedésében kell keresni. A KSH adatai szerint a közfoglalkoztatottak száma a tavaly márciusban regisztrált 26 ezer főről idén márciusra 75,8 ezer főre ugrott fel. Mivel a közmunkán foglalkoztatottak gyakorlatilag nem hoznak új értéket, és csak a költségvetés pénzét költik, a közmunkások számának növekedése csak papíron javítja a foglalkoztatási adatokat.
Érdekes ellentmondás, hogy míg az idén januárban kiküldött konvergenciaprogram szerint a foglalkoztatottak száma 42,3 ezer fővel csökken tovább, addig a Munkaerő-piaci Alap kiadását a Bajnai-kormány ebben az évben reálértéken 131 milliárd forinttal csökkentette.
A foglalkoztatás szempontjából Magyarország áll a legroszszabb helyen a 27 tagú Európai Unióban. Az uniós átlagos foglalkoztatás jelenleg 64,6 százalékot tesz ki, csaknem tíz százalékponttal magasabbat, mint a magyar mutató. Versenytársainkhoz képest is jelentős az elmaradásunk: a csaknem azonos népességű Csehországban majdnem egymillióval több ember dolgozik, mint nálunk, de Szlovákiában és Lengyelországban is 60,2, illetve 59,3 százalékos a foglalkoztatottság.
Az MKB Bank elemzése szerint a régió többi országával ellentétesen alakul hazánkban a munkanélküliség. Az idei első negyedévben Csehországban hét-, Lengyelországban pedig kilencszázalékos volt az állástalanok aránya, míg az uniós átlag 9,6 százalékot tett ki.
origo.hu
Megrázó gyilkosságok – nő a feszültség a magyar társadalomban
