Búcsút mondhatnak pénzügyi függetlenségüknek az Európai Unió tagállamai, amennyiben jövőre bevezetik a múlt héten megszavazott pénzügyi ellenőrzési csomagot, amely még a nemzeti parlamentek előtt brüsszeli jóváhagyást ír elő a költségvetésekre vonatkozóan. A szabályozás homályosan fogalmaz a kötelező láttamoztatással kapcsolatban, a stabilitási egyezményben előírt feltételek áthágásának megelőzését hangsúlyozza, és a szabályszegők büntetésével kapcsolatban sem tisztázza a várható szankciókat. A tervezet a legfontosabb költségvetési mutatók ellenőrzését szolgálná, kifejezetten azzal a céllal, hogy ki lehessen küszöbölni a görögországihoz hasonló adatmanipulálást, vagyis a tervezett és a valós hiányok közötti óriási különbséget, amely az egész euróövezet piaci megítélését veszélyeztette.
*
Az új szigor mind a 27 tagállamra vonatkozna. Az eurózóna országainak esetében a közös valuta bevezetésekor már feladott monetáris politika mellett most a pénzügypolitikát csorbítaná.
A költségvetési mozgástér leszűkítése már a múlt héten tiltakozást váltott ki Nyugat-Európában. Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő furcsának nevezte a kényszerű felülvizsgálatot, véleménye szerint a függetlenség megvonása csak azon államokra vonatkozhatna jogosan, amelyek már megsértették a stabilitási egyezményben előírt feltételeket. Guido Westerwelle német külügyminiszter még ennél is meszszebbre ment: megfogalmazása szerint a büdzsé „része a nemzeti függetlenségnek”, annak eldöntése Németország esetében a Bundestag feladata, nem pedig a Európai Bizottságé. Ugyanakkor a szigorítást pártolók tábora is jól alátámasztott érvekkel rendelkezik. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke szerint a költségvetési fegyelem betartatására azért is szükség van, mert enélkül a múlt hónapban megszavazott 750 milliárd eurós mentőcsomaggal csupán időt nyernének, miközben az euróövezet alapvető gondjai csak sokasodnának. Külföldi elemzők szerint az unió végső soron válaszút el érkezett: az újabb válságok elkerülése érdekében borotvaélen táncolva kell majd megkövetelnie a túlköltekezések leállítását, lényegében egy kényszerű gazdasági föderáció irányába tolva a közösséget.
Hazánk szempontjából a rendelkezés a gyakorlatban azért nem jelentene most lényegi változást, mert a 2008-ben felvett IMF–EU- óriáskölcsön miatt a kezünk már jelenleg is meg van kötve. Míg az unió havi beszámolási kötelezettséget írt elő hazánknak, addig a valutaalap ennél szigorúbb volt, és több mutatóra vonatkozóan is heti jelentést kért a magyar kormánytól. Hitelezésünkért cserébe az állami kifizetésektől kezdve a devizatartalékokig minden fontos adatot le kell egyeztetnünk a valutaalappal.
– Az új szabályozás az euróövezet működésének és a nemzeti szuverenitásnak a kényes egyensúlyán alapulhat, máskülönben valóban túllépi a tagállamok függetlenségének hatáskörét – fogalmazott lapunknak Soós Lőrinc közgazdász. A Magyar Statisztikai Társaság elnöke szerint a nemzeti szinten elfogadott költségvetéseket később akár negyedéves sűrűséggel ellenőrizheti az unió annak érdekében, hogy a tervezett és a valós számok összhangban maradhassanak, így végső soron nem előzetes, hanem utólagos fegyelmezésről lehet szó. – A görög, spanyol és portugál példa mutatja, hogy a kontrollra szükség van, ez azonban semmiképpen sem mehet a nemzeti függetlenség rovására – tette hozzá.
Zárolt tízmilliárdok. Negyvenmilliárd forintot zárolt a kormány a költségvetésben – hangzott el a Hír Televízióban. Az erről szóló kormányrendelet pénteken jelent meg. A negyvenmilliárd forintot a minisztériumoknak és állami hivataloknak kell összespórolniuk. Tilos meghosszabbítani vagy újrakötni a lejáró tanácsadói szerződéseket. Befagyasztották a bútorvásárlást, az informatikai eszközök és autók beszerzését, felfüggesztették a jutalmak kifizetését, előírják a hatályos szerződések felülvizsgálatát. A minisztériumok többségének néhány milliárd forintot, míg a legtöbbet, 11 milliárd forintot, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak kell megspórolnia. A határozat előírja, hogy az önálló gazdálkodási intézményeknek is be kell fizetniük a büdzsébe. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől például ötmilliárd forintot várnak. A nemzeti fejlesztési miniszternek 20 milliárdot kell megspórolnia az állami vagyonról szóló előirányzatból. (MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország támadás alatt áll, a legnagyobb veszély Ukrajna uniós tagsága
