Szigorúbb sztrájktörvényért lobbiznak

A sztrájktörvény módosítását sürgetik a munkaadók, elsősorban a közszolgáltatások területén határoznának meg a munkabeszüntetéshez szükséges minimumokat. Egyes szakszervezetek szerint a jelenlegi szabályozás közepesen erős és csak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban folytatott egyeztetés után módosítható. A Liga viszont egyértelműen nemet mond a változtatásra.

Huzatos az 1989-ben megalkotott sztrájktörvény, számos fogalmat, mint például a politikai vagy a vadsztrájk, nem is tartalmaz – mondta Dávid Ferenc arról, hogy a munkaadói szervezetek a kétharmados szabályozás mielőbbi módosítását sürgetik. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára hangsúlyozta, nem az alapvető munkavállalói jogokat akarják korlátozni, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükségesnek tartják, hogy elsősorban a közszolgáltatások területén az eddigieknél több feltétele legyen a munkabeszüntetés megtartásának. Dávid Ferenc szerint a közszolgáltatások – közlekedés, egészségügy stb. – területén a törvényben kötelezővé kellene tenni, hogy a felek megállapodjanak a sztrájk alatti elégséges szolgáltatások mértékéről. Időben be kellene jelenteni a munkabeszüntetés kezdetét és várható végét. – Ennélfogva ne lehessen alkalmazni bármikor indítható és lefújható gördülő sztrájkot, hiszen még a határozatlan idejű sztrájknak is legalább a kezdete tudható – fogalmazott a főtitkár.
Dávid szerint törvényben kellene szabályozni a munkabeszüntetések munkavállalói legitimációját is, az ugyanis elfogadhatatlan – hangsúlyozta –, hogy egy harmincezres vállalatot pár száz sztrájkoló bénítson meg. – Ez a szakszervezeteknek is érdekük, hiszen éppen emiatt alacsony az ilyen akciók társadalmi támogatottsága – tette hozzá. A munkaadók visszaéléseiről – például sztrájktörők alkalmazása – kapcsolatos felvetésünkre azt mondta, hogy azokról szintén egyeztetni kell a törvény módosításáról szóló tárgyalásokon.
– Európai mércével mérve közepesen erős a jelenlegi szabályozás, amivel a szakszervezetek többsége együtt élni és élni is tud – fogalmazott lapunknak Borsik János. Az Autonómok elnöke hangsúlyozta, az elmúlt húsz évben tartott sztrájkok legtöbbje jogszerű volt és nem ütközött a társadalom érdekeivel, meg tudtak állapodni az akciók időontjáról, az elégséges szolgáltatások mértékéről. Borsik szerint az elmúlt két évben hirdetett egyes munkabeszüntetések voltak azok, amelyek alapján a munkaadók most „elkezdtek álmodozni”. – Ettől függetlenül lehet tárgyalni a sztrájktörvény módosításáról, de csak úgy, hogy azt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban alapos egyeztetés előzi meg. Mivel alapvető alkotmányos, munkavállalói jogokról van szó, a tárgyalásoknak elsősorban az elmúlt két évben tapasztalt hibák kiküszöbölése mentén kell folyniuk – mondta Borsik János.
– Számos európai országhoz képest túl szigorú a magyar szabályozás. Aki ezen bármilyen módon akar még változtatni, az egyértelműen a magyar dolgozók sztrájkjogát akarja gyengíteni – jelentette ki Gaskó István. A gördülő sztrájkot alkalmazó VDSZSZ, illetve a Liga elnöke úgy vélte, azzal, hogy kötelező lenne megállapodni az elégséges szolgáltatásokról, gyakorlatilag lehetetlen lenne sztrájkot szervezni. – A munkaadók eddig sem voltak hajlandók korrekt ajánlatot tenni az elégséges szolgáltatásokról. Egy ilyen szabályozás mellett eszük ágában sem lenne megállapodni – mondta Gaskó István. Úgy vélte, csak olyan szakszervezeti vezető tartja elképzelhetőnek a sztrájktörvény módosítását, aki nyugdíjba készül és nem érdekli, mi lesz a munkavállalók sorsa.