Szembetűnő a különbség Tarnabodon a tavalyi látogatásunkkor tapasztalt faluképhez képest: a község centrumában frissen kaszált fű jelzi a közmunkások munkáját, a templom körül is zöldell a gondozott gyep. Az Isten házával szemben áll a márciusban nyílt tanoda, amit a 10–14 éves korosztály részére alakított ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány. Az intézménynek otthont adó „kockaház” látszólag nem különbözik a község többi épületétől, mindössze a kertkapun függő tábla jelzi, hogy nem egy családi házba lépünk be. A tanoda nyitva tartása igazodik a tanulók iskolai órarendjéhez, mindig akkor tart nyitva, amikor a diákoknak nincs iskolai elfoglaltságuk, a szolgálat munkatársai így próbálják elérni, hogy minél kevesebb gyermek csellengjen céltalanul az utcán. A tanodában számítógépes ismeretek és nyelvek oktatása mellett tantárgyi fejlesztésekkel, korrepetálással, szabadidős programokkal várják a fiatalokat, akik a mezőgazdaságban és háztartási feladatokban is jártasságot szerezhetnek, leküzdve azokat a hátrányokat, amelyeket otthonról hoztak magukkal. – Beindítottunk egy újságíróklubot is, a hamarosan induló helyi lapban egy oldalt a gyerekek szerkesztenek majd – mondja büszkén Kirják Zsolt tanodavezető. – Akik innen átkerülnek majd a leendő szolgáltatóházba, esetleg egy oktatási intézménybe, ha kifejezhetem így, már egy fejlesztettebb generáció tagjai lesznek – fogalmaz Pető Zoltán polgármester.
Kicsit későn érkezünk, a pedagógusok felügyelete mellett már csak néhány tanuló tartózkodik a termekben, hamarosan ugyanis iskolába kell menniük. Pusoma Melinda és társai épp társasjátékkal játszanak, egy másik asztalnál diákok olvasnak. Melinda elmondja, szeretnek a tanodában lenni, mert a hangulat kötetlenebb, mint az iskolában, mégis rendezett körülmények között tanulhatnak, játszhatnak, beszélgethetnek. Lakatos Jánosék asztaliteniszeznek, a fiú ügyesen bánik az ütővel, szívesen játszana akár versenyszerűen is.
Kirják Zsolt kikísér a gazdasági udvarba, jelenleg sertéseket tartanak, de hamarosan birkák népesítik be az udvar gyepét. Egy újabb kertkapun át a fóliasátorhoz érünk, számtalan palánta virul, a mellette fekvő földeket is művelik, egyelőre még a felnőttek, de a diákok ott segédkeznek mellettük. – A gyerekek nagyon szeretnek a gazdasági udvarban tevékenykedni, és koruknál fogva még sokkal jobban formálhatók, több mindenbe bevonhatók – magyarázza a tanodavezető.
Pető Zoltán megjegyzi: ha két év múlva a pályázaton működésre nyert összeg elfogy, a falu is megpróbál majd beszállni a tanoda működtetésébe. Nem véletlenül: a 130 általános iskolás korú gyermek mára nemcsak a játszóházat, de az új intézményt is „belakta”, néha már szűknek bizonyulnak a házak.
Tarnabod rendületlenül halad a megkezdett úton: legutóbb a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára kiírt pályázatán nyertek forrást a szecessziós stílusban épült hajdani népház felújítására. A Heves megyei község a kívül már kicsinosított épület belső felújítására, háromévi bérköltségére és több évig a szociális funkciók működtetésére nyert támogatást. A hamarosan rendelkezésre álló összegből kialakítanak egy 70 négyzetméteres gyermekházat, ahol a csecsemőkortól a 6. évük betöltéséig várják a gyermekeket és szüleiket a képzett szociálpedagógusok. Itt olyan ismereteket sajátíthatnak majd el a jórészt roma szülők, mint a pelenkázás, főzés, betegségek felismerése, gyógyszerek, gyógymódok ismerete.
A népházban ezenkívül helyet kap egy helyi munkaerő-közvetítő, amely folyamatosan kapcsolatban áll majd a környék vállalkozásaival, és segítséget nyújt a falubelieknek állandó vagy idénymunkához jutni. A munkavállalókat a falubusszal szállítaná a település a munkavégzés helyszínére. Az új létesítmény része lesz egy ifjúsági központ is, ahol a 14–18 éves korosztálynak találnak elfoglaltságot, így az alsósok játszóháza és a felsőosztályosok tanodája után az iskolából kikerülő fiatal korosztály sem kallódna el.
A polgármester bízik benne, hogy a szolgáltatóház elkészülte után végképp nem fordulhat elő, hogy egy gyermek talentumára senki nem figyel fel. – Hiszem, hogy olyanná válik az ország, ahol egyedül a teljesítmény lesz fontos, és a tehetség utat tud törni magának. A rendszerváltás óta ugyanis alig történt valami, pedig a romapolitikába befolyt pénzből régiónként épülhetett volna egy-egy roma gimnázium, kollégium és szakmunkásképző iskola, és akkor nem itt tartanánk, ahol ma. Erre volna szükség, nem pedig az erőltetett integrációra, ami a romáknak sem jó, nem érzik jól magukat idegen környezetben. A mai rendszer következménye, hogy a cigány fiatalok az általános iskola után ott állnak 18 évesen, és nem értenek semmihez. Mi ezt szeretnénk elkerülni – szögezi le Pető Zoltán.
origo.hu
Nyom nélkül tűnt el száz éve a magyar kislány, most újra keresik a rokonai
