Tovább támadja a kormányt a Jobbik

Sorcsere. Azonnali hatállyal viszszahívta a korábbi ciklusban a regionális fejlesztési tanácsokba delegált tagjait a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a tizennégy fő pótlásáról később dönt a vidékfejlesztési miniszter. – Politikai delegáltakról van szó, s nyilvánvaló, hogy egy kormányváltás után az ilyen tagokat visszahívják – indokolta a döntést a tárca. Ismert, az országban hét regionális fejlesztési tanács működik, amelyek az adott régió területfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozását, és más közös fejlesztési feladatokat látnak el. A korábbi ciklusban a szervezet tagjai voltak mások mellett: a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, a szociális és munkaügyi, az oktatási és kulturális, valamint a pénzügyminiszter egy-egy képviselője is. (B. A.)

Élesen támadta tegnap az új kormányt a Jobbik. A párt alelnöke szerint diktatórikus politizálást vezet be a Fidesz, mert a demokrácia alapjait érintő kérdésekben nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok előterjesztéseit. Novák Előd tegnap ezt a választási eljárásról szóló törvénymódosítás kapcsán állította. Az alelnök úgy vélte, az indítvány több pontja demokráciaellenes, csak a Fidesz érdekeinek kedvez, például az ajánlószelvény-gyűjtés határidejének 35 napról kilenc napra csökkentése. Más pontokat alkotmányellenesnek nevezett, mert szerinte ezek elzárják a kisebb pártokat és civil szervezeteket a voksoláson való indulás lehetőségétől.
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke, Kolompár Orbán viszont azt a javaslatot kritizálta, amely az iskolába járáshoz köti a családi pótlék folyósítását, s amelyet ötven óra hiányzás után természetben adnának a rászorulóknak. Mint azt megírtuk, a Fidesz – Kolompár állításával ellentétben – nem venné el az állami támogatást, csupán ellenőrizné, hogy a természetbeni juttatásokat megkapják-e a gyermekek. Az OCÖ ugyanakkor elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentését. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke egyébként tegnap soron kívüli, személyes tájékoztatást kért az országos rendőrfőkapitánytól a romák elleni támadássorozat nyomozati és bizonyítási eljárásáról, mert az utóbbi időben szerinte „túl nagy a csend”.
A Lehet Más a Politika olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, amely beillesztené a gondnoksági szabályozást a polgári törvénykönyvbe (Ptk.). Képviselőjük, Szabó Tímea elmondta, kilenc érdekvédő szervezet fejezte ki levélben sajnálkozását, amiért az Alkotmánybíróság döntése értelmében az új Ptk.-ban a gondnoksági szabályozás nem léphet hatályba. – Ez a szabályozás forradalmi változást jelenthetne a fogyatékkal élők, a pszichiátriai betegek, az idősek és más segítségre szorulók emberi méltósághoz való jogainak érvényesülésében – vélekedett. Javaslatuk nyomán senkit nem lehetne korlátlan ideig teljes körűen gondnokság alá helyezni.

Népszavazást akar. A Fideszt Gyurcsány Ferenc szerint nem hatalmazták fel alkotmányozásra, ezért blogjában közölte, népszavazást kellene a témában tartani. Az MSZP-ben annak van többsége, hogy állítsanak saját államfőjelöltet – ezt már Lendvai Ildikó pártelnök közölte, de személyről nem beszélt. Erről az elnökség és a választmány közös előterjesztése alapján a vasárnapi pártkongreszszus dönt. Közben Csabai Lászlóné, Nyíregyháza MSZP-s polgármestere bejelentette, nem indul az önkormányzati választásokon. (MN)