Vereség, mégis címvédés

Előzetesen szinte elképzelhetetlen végkifejletben védte meg bajnoki címét a Debrecen a labdarúgó NB I-ben. Az utolsó fordulóban 1-0-ra kikapott Kecskeméten, de mivel a Videoton ugyanígy járt Győrben, megőrizte egypontos előnyét, és hat éven belül ötödször is aranyérmet szerzett. Az öröm és a megkönnyebbülés egyelőre csak átmeneti, a DVSC-re holnap még egy feladat vár a ZTE ellen a Magyar Kupa döntőjében. Az ETO-é a bajnoki bronz, a 4. Újpest lemaradt a nemzetközi porondról, ahol (mint a dobogón) csak vidéki csapat mutatkozik.

2010. 06. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kell-e, fontos-e és tudja-e motiválni a csapatát a Debrecen ellen? – kérdeztük Urbányi Istvánt a találkozó előtt, amire tömören így felelt: – Kell, fontos és tudom. A Kecskemét vezetőedzője nem a levegőbe beszélt: a KTE nekiugrott a Lokinak, pedig rajta kívül mindenki ennek az ellenkezőjére számított. Nem csak mezőnyfölényben játszott a hazai csapat, Montvai fejjel kétszer is bevehette volna Polekszics kapuját, ha kicsit pontosabban céloz. A Debrecen húsz perc múltán éledezett, előbb Yannick vágta fölé hét méterről, kapásból a labdát, majd hasonló helyzetből Bodnár találta telibe Lambulicsot a gólvonalon (11-est reklamált, amiért sárga lap lett a jutalma). Az első félidő utolsó eseményeként Csordás forgatta meg a debreceni belső védőket, majd higgadtan a jobb alsó sarokba helyezett. Vezetést szerzett a KTE, érett a meglepetés.
A 2. félidőt már úgy kezdte a címvédő, ahogy azt mindenki elvárta, de az összpontosítás és a fokozódó idegesség közül utóbbi kerekedett felül. Ennek jeleként például cseréjét követően Bodnár nem fogott kezet Herczeg Andrással, majd „megpermetezte” a levegőt. A legnagyobb vendéglehetőségek is kimaradtak, a 80. perc táján az egyre türelmetlenebb debreceni publikum mégis üdvrivalgásban tört ki a Győrből érkező hír hallatán.
A Loki nem tudta bepréselni az egyenlítő gólt, majd amikor a lefújás után néhány piros mezes szurkoló berohant a pályára, a játékosok arcára az volt írva, inkább a felelősségre vonástól való félelmükben sietnek az öltözőbe, mint a túlzott ünneplést megelőzendő. Később Czvitkovics Péter elárulta, tudták, vezet a Győr – ennyit azokról a panelnyilatkozatokról, amelyek szerint „nem foglalkoztunk azzal, mi történt a másik pályán” –, csak éppen addig nem mertek örülni, amíg nem erősítették meg, hogy ott is lefújták a meccset. Erre sem kellett sokáig várni. A DVSC-drukkerek egy pillanat alatt elfeledték minden keservüket, és átadták magukat a diadal mámorának. A csapat veteránja, Dombi Tibor nehezebben oldódott: „Vegyes érzések kavarognak bennem. Természetesen örülök az újabb aranyéremnek, de most még a meccs hatása alatt vagyok. Érthetetlen, miért játszottunk ilyen gyengén és idegesen.”
„Nem akartuk átadni a kezdeményezést, a mérkőzés elején a Kecskemét ránk erőltette az akaratát – ezt már Herczeg András, a DVSC mestere árulta el. – A bajnokság utolsó fordulója a bizonyíték arra, hogy mennyire értékes az aranyérmünk. Kiegyensúlyozott a mezőny, egyre több a jó csapat, amelyek közé a Kecskemétet is oda kell sorolnunk. Hetek óta azt hallom, könnyű a Debrecennek, mert nagy és erős kerete van. Arról kevesebben szólnak, hogy eltiltás és sérülés miatt ezúttal sem számíthattam négy alapemberre, Komlósira, Mészárosra, Rudolfra és Szakályra. A bajnoki címet egy éve kiharcolt csapatból most csak hárman, Polekszics, Varga és Czvitkovics léptek pályára.” Az UEFA-vizsgálat hatásával Herczeg András az öröm pillanataiban sem kívánt foglalkozni, de csak kibökte, persze hogy befolyásolta a csapat felkészülését.
Aminek még nincs vége. A Loki tegnap nem hazafelé vette az irányt valamelyik helyi mulatóba, hanem Ceglédre, edzőtáborba. Ugyanis holnap a Magyar Kupát is el akarja hódítani, hogy a Ligakupával együtt triplázzon. A Bajnokok Ligája-szereplést ideértve a 2009–2010-es kétségkívül a klub valaha volt legsikeresebb idénye. Mint ahogy a vidéki labdarúgásé is, hiszen először fordult elő, hogy nincs fővárosi csapat a dobogón, s a nemzetközi porondon se: a DVSC a BL-, a Videoton, a Győr és a kupadöntős ZTE pedig a EL-selejtező különböző szakaszaiban indul.
n
Több, kevesebb hit. Amióta május 7-én Debrecenben kikapott a Videoton, gyakorlatilag megelégedett az egyébként tiszteletet érdemlő ezüstéremmel, pedig ha kicsit keményebb, akkor vasárnap este Győrből hazatérve, a Sóstói-stadionban felállított pódiumon az aranyat ünnepelhette volna szurkolóival. A címvédő Loki ugyanis az utolsó három fordulóban csak egy pontot szerzett, ám a fehérvári gárda is csupán négyet, így maradt a minimális különbség. Az Újpest elleni meccset követően lapunk foglalkozott a Vidi visszafogottságával, amely Győrben is alakot öltött. No még nem az elején, bő negyedóra alatt több ziccert dolgoztak és hagytak ki a vendégek: Lipták fejesét a gólvonalról vágta ki egy hazai védő, majd Polonkai tüzelt Sztevanovics kapusba, aki Horváth hátrahúzását is hárította, majd Sándor György döngette meg a bal kapufát. Ennek láttán Pintér Attila, az ETO edzője azonnal melegíteni küldte a cseréket… Szünetben a székesfehérvári szurkolók „Köszönünk mindent!” feliratú molinót feszítettek ki, Mezey György szakvezető és Garancsi István klubtulajdonos képével keretezve; a korai tiszteletadás furának tűnt annak fényében, hogy már vesztésre állt a Debrecen Kecskeméten, így karnyújtásnyira került az aranyérem, s vele a zajosabb ünneplés lehetősége. Vagy a drukkerek már sejtettek valamit?
A Győr szünet után „bekezdett”, Szabó, Kink és Pilibaitis veszélyeztetett, de Tujvel kapus mindent védett. Aztán a gólkirály Nikolics betalált a hazai hálóba, ám lesről és sípszó után tette, így mindez vezetés helyett sárga lapot ért. Az ETO hajtott a győzelemért és a bronzért, sikerrel: Sztanisics tört előre, lőtt, labdája megpattant egy lábon, s Tujvel fölött a kapuba hullott (82. perc, 1-0). Az indulatokat kakaskodás mutatta a lefújás előtt, majd utána jöhetett a hazai ünneplés, a bronz mellett a nemzetközi indulásé. Az ETO-nál csak a Paks és az utolsó Diósgyőr rúgott kevesebb gólt a mezőnyben, a bekapott 18 találat viszont kiváló védekezést mutat. Pintért a levegőbe dobálták fiai, majd egy helyi szórakozóhelyen buliztak, a fehérváriak ezüsttel a zsebükben buszoztak haza, hogy a Sóstói-stadionban vezetőik megígérjék, jövőre az arany a cél. Nem biztos, hogy könnyebben megszerzik, mint most tehették volna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.