A vérszerződéstől az Aranybullán át az 1949. évi sztálini alkotmányig számos történelmi előzmény szóba került a civil szervezetek szakmai eszmecseréin. A társadalom életének keretei ugyanis az idők folyamán különféle formákat öltöttek. Mindezt figyelembe kell venni. Néhány éve folytatódik a vita: betöltheti-e a húsz éve elfogadott alaptörvény a rendeltetését. Alkalmas-e a stabilitás garantálására és különösen a közvagyon sorsának megnyugtató rendezésére.
Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke azt vallotta, egy új alkotmány önmagában nem oldaná meg a társadalom gondjait. A gondok többsége ugyanis politikai eredetű. Ugyanakkor szükséges a gyökeres változtatás. Ha lesz új alkotmány, annak valóban újnak kell lennie, hiszen az 1949-ben megfogalmazott alaptörvény 1989. évi módosítása több okból sem megfelelő. Létrejöttének körülményei, a folyamatosság hiánya és az alkalmazás fogyatékosságai egyaránt a változtatást sürgetik.
A mostani alaptörvényt még a régi jogszabály alapján megválasztott pártállami Országgyűlés szavazta meg, s 1989. október 23-án hirdették ki. Nyugati mintára sikerült ugyan megteremteni a demokratikus intézményrendszert, de ez számos hibától szenved. Zétényi ezt részben annak tulajdonítja, hogy a történelmi hagyományokat felszámolták. Az ország 1944-es megszállása, majd az azt követő totalitárius berendezkedések megszakították a folyamatosságot, és tagadták a demokráciát. A rendszerváltozás után főként az intézmények működését érte kritika.
A jelenlegi alkotmányból teljességgel hiányzik a pénzügyi-gazdasági fejezet. Ezt Tersztyánszkyné Vasadi Éva egyetemi tanár, volt alkotmánybíró fejtette ki a Független Jogász Fórumban. Szerinte és más jogászok szerint is meg kellene határozni a piacgazdaság fogalmát, hiszen 1989-ben vajmi kevés elképzelés lehetett arról, mit is értsünk ezen. Kevés szót veszteget a jelenlegi alaptörvény a közteherviselés fogalomkörére is. Rögzíteni kellene ennek főbb ismérveit, például azt, hogy a befizetett adót csak közcélokra lehet fordítani. A közvagyon mibenléte, rendeltetése is vitás.
A gazdasági, a vagyoni szabályozás kérdéskörének elemzéséhez Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt elnökhelyettese járult hozzá a civil rendezvényeken. Úgy vélték, mivel a közjavak fogyatkoznak, a vagyon kérdése a korábbinál is hangsúlyosabbá vált. Zlinszky az Aranybullára utalva figyelmeztetett: mindenkor szabály volt a tulajdon tisztelete. A király disznói sem makkolhattak például mások erdeiben. A közvélemény 2007 óta vár arra, hogy az Alkotmánybíróság (AB) eldöntse: állami vagyon-e a nemzet vagyona. Azonos-e az állam a nemzettel? Nyilvánvalóan két különböző dologról van szó, az állam, a közhatalom nem tehet egyenlőségjelet önmaga és a népesség közé. Bencze Izabella nem helyesli, hogy az alkotmány egyetlen mondatot tartalmaz a közvagyonról. Eszerint a közvagyon a nemzet tulajdona. Az Országgyűlés viszont a 2007-es vagyoni törvényben úgy rendelkezett, hogy a közvagyon az államé. A T. Ház eszerint törvénnyel módosította az alkotmányt. Az ügy végére az AB tesz majd pontot.
Jogtudósok szerint az alkotmány francia és német mintára is rendelkezhetne a közösség vagyonáról. Mindkét változat kizárná azonban, hogy elvonják a tulajdont. Vitatott emellett, hogy az önkormányzatok tulajdona közvagyonnak számít-e, vagy csak az állam javai tekinthetők ilyennek. A rendszerváltozáskor erre nem terjedt ki a jogalkotók figyelme, vagyonról, pénzről, közteherviselésről, szociális jogokról kevés paragrafust fogalmaztak meg a kodifikátorok.
Cservák Csaba, az FJF elnöke elmondta, hamarosan újabb szakmai konferenciákat rendeznek, és a Civil Összefogás Fórummal együttműködve támogatni fogják az Országgyűlés alkotmányozó munkáját.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország támadás alatt áll, a legnagyobb veszély Ukrajna uniós tagsága
