A bíróság véleményét Belgrád kérte ki annak idején, nem sokkal azután, hogy Koszovó több mint két évvel ezelőtt elnyerte – vagy ahogy Szerbiában mondják: egyoldalúan kikiáltotta – függetlenségét, amit Szerbia jogszerűtlennek tart és nem ismer el. A nemzetközi közösség 29 országa nyújtotta be a bíróságnak a véleményét Koszovó függetlenségének törvényességéről. A testület hét hónapos tárgyalás után hozta meg a nem kötelező érvényű, ám politikailag semmiképpen sem súlytalan ítéletét.
A hágai Nemzetközi Bíróság véleményének ismertetésével egy új szakasz kezdődik Belgrád diplomáciai harcában Koszovóért. Erőteljes lobbizással azt szeretné elérni, hogy az ENSZ-közgyűlés a Nemzetközi Bíróság döntésének ismeretében új Koszovó-határozatot szavazzon meg, amely újabb tárgyalásokat irányoz elő a két fél között. Belgrád pedig ezeken a tárgyalásokon magának követelné Koszovó északi részeit, ahol többségben szerbek élnek. Tehát már nem az egész tartományt, hanem annak egy kisebb részét, amelyet vagy Szerbiához csatolnának, vagy széles körű autonómiával ruháznák fel. Az asztalra kerülne a dél-szerbiai Presevó völgye is, ahol többségben albánok élnek. A tárgyalások eredményét pedig egy újabb ENSZ-határozattal pecsételnék meg. A nyugati hatalmak nem támogatják a felosztást, sem olyan különleges státust, ami után Koszovó már nem volna Koszovó. Oroszország viszont Szerbiát támogatva új tárgyalásokkal keresné a tartós megoldást.
Vuk Jeremics külügyminiszter túlzottan derűlátóan nyilatkozgat a várható eseményről. Minden jel szerint a szerbiai politikai vezetés biztos abban, hogy a bíróság a szerb fél javára döntött. Skender Hyseni koszovói külügyminiszter ezt lehetetlennek tartja. Számára elképzelhetetlen, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság egy nép szabadsága ellen foglalna állást. Úgy véli, hogy a bíróság véleményének ismertetése után felgyorsul majd Koszovó nemzetközi elismerése. Pristina győzelmi népünnepélyre készül.
Közben a KFOR a helyszínen elkészítette tevékenységi tervét a bíróság döntése előtti és utáni helyzetre. Markus Bentler, a KFOR német parancsnoka bejelentette, hogy fokozni fogja a csapatok észak-koszovói jelenlétét az EULEX-szel és a koszovói rendőrséggel együttműködve. A nemzetközi közösség nem szeretné, ha veszélybe kerülnének az eddigi eredmények.
A barátság hídja. A Belgrád melletti Zimonyban szerdán elhelyezték a kínaiak által építendő, 1,7 kilométeres Duna-híd alapkövét. Áprilisban kezdik a három évre tervezett építkezést, amely 170 millió euróba kerül majd. Az ünnepségen jelen volt a szerb államfő és a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának elnöke. Peking nem ismeri el Koszovó függetlenségét, Szerbia pedig Kína részének tartja Tajvant.

Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon