Európa-szerte növekvőben vannak az irodabérleti díjak, s Kelet-Közép-Európában Lengyel-, Cseh- és Oroszországra koncentrálódnak az új befektetések – mutatja a CB Richard Ellis friss jelentése, amely hazánk esetében csak minimális javulást prognosztizál.
Borbély Gábor, a CB Richard Ellis regionális elemzője szerint a kelet-közép-európai ingatlanpiac méretében és intenzitásában kisebb, mint a nyugat-európaié, ám a regionális árak összefüggenek egymással. A térségben Varsóé a legnagyobb és legaktívabb piac, majd Prága és Budapest következik. Fővárosunkban jelenleg ugyan kevés üzlet köttetik, de a várakozásokat jelző hozamszint az elmúlt időszak 8 százalékáról 7,75 százalékra csökkent, ami annyit jelent, hogy a piac mintegy 3-4 százalékkal magasabbra értékeli a budapesti ingatlanokat, mint korábban.
– A nyári holt szezont követően dől el, hogy folytatódik-e ez a javulás, a lassan visszatérő külföldiek itt maradnak-e hosszabb távon – hangsúlyozta Borbély. – Szeptember után az is kiderül, hogy az elmúlt negyedévben gyengélkedő nyílt végű német befektetési alapok – amelyek jelentősen befolyásolják a magyarországi várakozásokat – erőre kapnak-e.
A régió helyzetét összefoglalva Tim O’Sullivan, a CB Richard Ellis magyarországi irodájának ingatlanbefektetési vezetője kijelentette: a befektetői aktivitás 32 százalékos emelkedése pozitív jel Kelet- és Közép-Európában. A befektetők hangulata javul, a figyelem nő a régió iránt, és ez várhatóan az év további részében is kitart.
A Budapest Research Forum (BRF) napokban megjelent elemzése szerint a második negyedévben 42 százalékkal kevesebb új iroda került piacra, mint a megelőző három hónapban. Ugyan több mint 53 ezer négyzetméternyi bérleményt adtak át Budapesten, ebből azonban csak mintegy 30 ezer négyzetméter bővítette a piacot, a többi saját tulajdonú helyiség volt. Miután az elmúlt három hónapban kevés volt az átadott új bérlemény, továbbra is húsz százalék körüli az üresen álló irodák aránya.
Murányi Ákost, a Duna House vezető elemzőjét egyáltalán nem lepték meg a most megjelent adatok. A szakértő szerint a válság kezdetén, 2008 őszén mindenki számára világossá kellett válnia, hogy a budapesti irodapiac jelentős felesleggel rendelkezik. Azonnali reakcióként jelentősen estek a bérleti díjak, s ma már a korábbi 14-15 euró/hó/négyzetméteres díjakkal szemben 7-9 euróért is találhatunk irodát. Murányi Ákos felhívta a figyelmet: ez a tendencia nem kifejezetten egészséges, mert vannak irodaházak, amelyek szinte konganak az ürességtől. A válságra reagálva sok vállalkozás jelentősen átalakította a munkaerő-politikáját, ennek nyomán kisebb, alacsonyabb színvonalú, kevésbé központi fekvésű irodába költözött. Akadtak olyan cégek is, amelyek számos munkafolyamatot távmunkába adtak, s így vágták vissza költségeiket. Murányi elmondta: amíg nem kezdődik el a gazdasági kilábalás, nem is várható gyökeres változás, mert a válság kezdetén a nagy fejlesztő cégek túlélésre rendezkedtek be, leállítottak szinte minden beruházást, s csak nagyon kevesen vannak ma a piacon, akik új építkezésbe fognak.
origo.hu
Elképesztő, mit tett egy nyugdíjas egy vasúti átjárónál – videó
