Négy fő elv mentén javasolja a kormánynak a támogatások átgondolását a Magyar Biokultúra Szövetség, a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Szövetség az Élő Tiszáért, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, valamint a közös javaslatcsomagjukhoz kapcsolódó mintegy félszáz civil szervezet. A civilek fellépését az indokolja, hogy már csak néhány hete van a kormánynak arra, hogy a magyar agrárérdekek érvényesüléséért lobbizzon az unióban. A tagországok ugyanis július végéig nyújthatják be az Európai Bizottságnak álláspontjukat az agrárium jövőjét illetően. Az EU 2013-ig kívánja megreformálni a közös agrárpolitikát. Brüsszel még az idén szakpolitikai dokumentumot tesz közzé azokról a különböző lehetőségekről, amelyek alapul szolgálhatnak a majdani közös agrárpolitika kialakításához. Ennek elkészülte előtt a tagállamoknak lehetőségük van jelezni elvárásaikat.
A független szervezetek kérése, hogy a magyar kormány lépjen fel annak érdekében, hogy a mezőgazdaságunkat 2014–2020-ig alapvetően meghatározó politikában megjelenjenek a helyi termelést, feldolgozást és értékesítést, valamint a környezetbarát termelési formákat támogató javaslatok.
Ebből következően a civil szervezetek által közölt négy fő elv egyik legfontosabbika a kis- és családi gazdaságok megtartása és fejlesztése. A civilek szerint ez az előfeltétele annak, hogy a helyi élelmiszer-termelés gazdaságilag vonzó legyen, különösen a fiatal nemzedék számára.
Második alapelvként azt fogalmazták meg a szervezetek, hogy állami támogatást csak olyan termelési módok és gazdaságok kapjanak, amelyek foglalkoztatási és környezeti szempontból kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Javasolták továbbá a rossz környezeti és szociális teljesítményt nyújtó mezőgazdasági módszerek közvetlen támogatásának radikális csökkentését, s az így felszabaduló források átcsoportosítását a magas teljesítményt felmutató agrár-környezetgazdálkodási rendszerek támogatására. Elutasítjuk a nagyüzemi intenzív gazdálkodás energiacélú termesztésének támogatását – szögezik le közös állásfoglalásukban az agrárszövetségek, amelyek harmadik alapelve a helyi gazdálkodásra vonatkozik. Eszerint az élelmiszer-termelésnek, -feldolgozásnak és -értékesítésnek leginkább helyi szinten kell megvalósulnia.
A szervezetek egyúttal azt kérték a kormánytól, hogy a közös agrárpolitika komplex szemléletben készüljön el. Annak alapvető céljai között egyforma súllyal szerepeljen a természeti erőforrások megőrzését és gyarapítását, az elpusztított vagy súlyosan károsított élőhelyek rehabilitációját szolgáló földhasználat kialakítása, emellett a népességmegtartó fejlesztésekre is nagy hangsúlyt kell helyezni.
A javaslatcsomagot ötvenhat vidékfejlesztési, gazdálkodói és környezetvédelmi civil szervezet is támogatja. Megítélésük szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások közé tartozik a munkahelyteremtés, a klímavédelem, valamint az élelmezés- és élelmiszer-biztonság.
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
