Hétköznapi buktatók

Magyarország a 2009-es adatokat tekintve az export és az import szempontjából is a 13. helyet foglalja el Ukrajna külkereskedelmi partnerei között. A tőkekapcsolatok ugyanakkor a válság ellenére tavaly sem szűkültek, s az év eleji állapotokat nézve hazánk 1,7 százalékos részesedéssel tizedik az uniós befektetők sorában. A magyar exportban a legnagyobb részt a gépek, a gépi berendezések, a feldolgozott termékek és az élelmiszerek teszik ki. A két gazdaság kiegészítő jellegét figyelembe véve megalapozott lehet a kapcsolatok fejlesztése az agrárszférában, a magas hozzáadott értékű ágazatokban, a közlekedési logisztika terén vagy a kommunális gazdálkodásban. Szakértők szerint mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére érdemes a hangsúlyt fektetni, míg a tőkeáramlás tekintetében Ukrajna szerepe rövid távon másodlagos lehet.
A Magyarország iránti szimpátiáját büszkén hirdető Dmitro Vidrin politológus a rossznak nem mondható mutatók ellenére is elégedetlen a kétoldalú kapcsolatokban rejlő potenciál kihasználásával. Példaként említi, hogy Magyarországon az utóbbi időben rengeteg út épült, s a most felszabadult kapacitást a megszerzett tapasztalattal együtt Ukrajnában lehetne hasznosítani. A szakértő állami hivatalnokként tett is erre kísérletet, ám az ötlet megfeneklett amiatt, hogy a magyar cég technikája hetekig ott állt a határon, mert az ukrán vámosok csúszópénzt követeltek az átengedésért. Végül sikerült megépíteni egy útszakaszt, de akkor meg nem fizették ki a munkát. Vidrin szerint azonban a helyzet változik, s érdemes visszatérni ezekhez a tervekhez. Mint ahogy véleménye szerint lehetne egyesíteni az erőket környezetvédelmi kérdésekben is. – Közös folyónk a Tisza, s Magyarország már többször fellépett a bíróságon a folyó védelmében. Elérte például, hogy kárpótlást fizetett az államnak a Tiszát ciánnal szennyező cég. A nemzetbiztonsági tanács helyettes titkáraként tettem másfél éve kísérletet arra, hogy szakértőink e kérdésben leüljenek, ám a törekvés megbukott azon, hogy az ukrán kormány kifizesse kijevi szállásukat. Pedig több száz millió dollár volt a tét – említ egy másik elvetélt kísérletet Vidrin, aláhúzva, hogy jó lenne már túllépni az ilyen jellegű problémákon.
Valerij Hejec, az Ukrán Tudományos Akadémia Gazdasági és Jövőkutató Intézetének igazgatója több téren is lehetőséget lát az együttműködésre, kiemeli azonban korunk kihívásait szem előtt tartva e körből a versenyképesség növelése érdekében elengedhetetlen tapasztalatcserét a technológiák fejlesztésében. Nagy fontosságot tulajdonít ezért az elmúlt években megindult tudományos együttműködésnek. A professzor példaként a mindkét országban fejlett gyógyszeripart említi. Mint fogalmaz, az erők egymást kiegészítő egyesítése hatékonyabbá teheti a megjelenést a globális piacokon.