A kilakoltatási moratórium meghosszabbítására vonatkozó javaslat általános vitáját kezdi meg ma a parlament. A beterjesztői szándék szerint 2011 márciusáig nem volna lehetséges senkit sem kilakoltatni. A jogszabály értelmében nemcsak december elsejétől, hanem már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól – legkorábban a törvény hatálybalépését követő naptól – el kellene halasztani a lakáskiürítést március elsejéig.
A képviselők asztalán van az a tervezet is, amely eltörölné a közcélú adományok után fizetendő általános forgalmi adót. A szociálliberális kormány korábbi döntése értelmében az adományokat is terheli áfa, aminek következtében jelentősen csökkent a cégek adakozási kedve. Egy javaslat pedig azt tenné lehetővé, hogy a katasztrófavédelmi feladatok ellátására kirendelhetők legyenek a honvédtiszti alapképzésben részt vevő ösztöndíjas, illetve a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatók.
A parlament alkotmánymódosításban rögzítheti, hogy honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését követő öt évig nem lehetnek képviselők, képviselőjelöltek és polgármesterek sem.
A parlament ma dönthet a 2010-es központi költségvetés módosításáról, amelynek értelmében 15 százalékkal csökkenne a pártok támogatása. Arról is rendelkezés születik, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mekkora összeget köteles befizetni a büdzsébe. A változtatások összefüggnek az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervvel.
Döntenek az esélyegyenlőségi törvények módosításáról is. A hatályos jogszabály szerint 2010. július 1-jétől az önkormányzat hazai vagy uniós forrásokra irányuló pályázatát nem lehet érvényesnek tekinteni, ha nem rendelkezik esélyegyenlőségi programmal. A határidőt fél évvel tolná el a kormánytöbbség, így a program megléte csak jövő év január 1-jétől válna kötelezővé. Erre azért van szükség, mert nem volt elegendő idő a megfelelő felkészülésre. Az eredetileg benyújtott változtatás a megyei önkormányzatokat mentesítette volna a programkészítési kötelezettség alól, ugyanis a törvény által támasztott követelmények nem a megyékre, hanem a települési önkormányzatokra rónak feladatot. Ellenzéki kezdeményezésre viszont megmarad a megyei önkormányzatok programkészítésére vonatkozó kötelezettsége.
A Ház ma dönthet az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról. A javaslat értelmében a testület 15 tagból állna, amelybe a pártok parlamenti súlyuknak megfelelő arányban delegálhatnának tagokat; a Fidesz nyolc, a KDNP, az MSZP és a Jobbik egyaránt két, az LMP pedig egy tagot küldhetne. Alkotmánybíró-jelöltté az válhat, aki a tagok legalább felének, jelen esetben nyolc főnek a támogatását megkapja.

Frontálisan ütközött két autó Szatmárban, egy ember meghalt