Márciusig nincs kilakoltatás

A Ház ma módosítja az idei évre vonatkozó költségvetést, így a pártok támogatása csaknem egyhatodával csökkenhet. A képviselők tárgyalnak az adományok áfájának eltörléséről, illetve a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról is.

Munkatársunktól
2010. 07. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbítására vonatkozó javaslat általános vitáját kezdi meg ma a parlament. A beterjesztői szándék szerint 2011 márciusáig nem volna lehetséges senkit sem kilakoltatni. A jogszabály értelmében nemcsak december elsejétől, hanem már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól – legkorábban a törvény hatálybalépését követő naptól – el kellene halasztani a lakáskiürítést március elsejéig.
A képviselők asztalán van az a tervezet is, amely eltörölné a közcélú adományok után fizetendő általános forgalmi adót. A szociálliberális kormány korábbi döntése értelmében az adományokat is terheli áfa, aminek következtében jelentősen csökkent a cégek adakozási kedve. Egy javaslat pedig azt tenné lehetővé, hogy a katasztrófavédelmi feladatok ellátására kirendelhetők legyenek a honvédtiszti alapképzésben részt vevő ösztöndíjas, illetve a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatók.
A parlament alkotmánymódosításban rögzítheti, hogy honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését követő öt évig nem lehetnek képviselők, képviselőjelöltek és polgármesterek sem.
A parlament ma dönthet a 2010-es központi költségvetés módosításáról, amelynek értelmében 15 százalékkal csökkenne a pártok támogatása. Arról is rendelkezés születik, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mekkora összeget köteles befizetni a büdzsébe. A változtatások összefüggnek az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervvel.
Döntenek az esélyegyenlőségi törvények módosításáról is. A hatályos jogszabály szerint 2010. július 1-jétől az önkormányzat hazai vagy uniós forrásokra irányuló pályázatát nem lehet érvényesnek tekinteni, ha nem rendelkezik esélyegyenlőségi programmal. A határidőt fél évvel tolná el a kormánytöbbség, így a program megléte csak jövő év január 1-jétől válna kötelezővé. Erre azért van szükség, mert nem volt elegendő idő a megfelelő felkészülésre. Az eredetileg benyújtott változtatás a megyei önkormányzatokat mentesítette volna a programkészítési kötelezettség alól, ugyanis a törvény által támasztott követelmények nem a megyékre, hanem a települési önkormányzatokra rónak feladatot. Ellenzéki kezdeményezésre viszont megmarad a megyei önkormányzatok programkészítésére vonatkozó kötelezettsége.
A Ház ma dönthet az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról. A javaslat értelmében a testület 15 tagból állna, amelybe a pártok parlamenti súlyuknak megfelelő arányban delegálhatnának tagokat; a Fidesz nyolc, a KDNP, az MSZP és a Jobbik egyaránt két, az LMP pedig egy tagot küldhetne. Alkotmánybíró-jelöltté az válhat, aki a tagok legalább felének, jelen esetben nyolc főnek a támogatását megkapja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.