Ősztől ismét növekszik a frankhitelek kamata

Tegnap sem tört meg a svájci frank lendülete. Az alpesi fizetőeszköz az euróhoz és a forinthoz képest is tovább erősödött, ami még magasabbra tornászhatja a frankhitelek törlesztőrészleteit. A kölcsönöket fizetőknek azonban nem csak az árfolyam okozhat a jövőben fejfájást, úgy tűnik, a svájci alapkamat emelkedésére is fel kell készülniük. Nem csoda, hogy elegünk lett az árfolyamok bogarászásából: szinte senkinek nem kell már a devizahitel.

Alku tárgya a bankadó. Körmük szakadtáig harcolnak a kétszázmilliárdos bevétellel járó hazai bankadó bevezetése ellen a pénzpiac érintett szereplői. Annak ellenére így van ez, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett intézkedés korántsem példa nélküli: szinte egész Európa ennek a köztehernek a bevezetésére készül. Bár egyelőre nem tudni, hogy kinek mennyi adót kell befizetnie, a napokban napvilágot látott felosztási tervek szerint a bankoknak 133 milliárddal kellene beszállniuk az új adóba, míg a biztosítóknak 36 milliárddal kell hozzájárulniuk a terhekhez. A fennmaradó harmincegymilliárdon a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek, befektetési alapkezelők és közvetítők osztoznának. Ugyanakkor a fenti számok a Magyar Bankszövetség szerint légből kapottak. Müller János szóvivő lapunknak elmondta: még folynak a tárgyalások, tehát végleges adatok sincsenek. A szóvivő szerint az a lapértesülés is téves, miszerint a bankok az Alkotmánybíróságon támadnák meg a bankadót. A lízingcégek előreláthatólag 7,5 milliárd forintos adóra számíthatnak. A takarékszövetkezetek is bejelentették, hogy nem maradnak ki a közteher befizetéséből.

Továbbra sem kíméli a svájci frank a devizahiteleseket: az alpesi fizetőeszköz újabb és újabb történelmi rekordokat dönt meg. A frank tegnap is benézett az 1,36-os eurós keresztárfolyam alá, lapzártánk idején pedig az 1,361-es szint környékén időzött. A forinttal szemben 206,3-nál érte el a tegnapi csúcsát, míg az esti órákban 206 forintnál járt az árfolyam. A devizakereskedők szerint egyelőre nem látszanak olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy egyhamar véget ér a frank szárnyalása. Mivel a franknak és a forintnak nincsen közös piaca, a keresztárfolyamukat az euróhoz való viszonyukból számolják ki. Ebből az következik, hogy amennyiben a forint nem tud olyan mértékben erősödni az euróval szemben, mint a frank, az alpesi deviza árfolyama a magyar fizetőeszközzel szemben is elszállhat.
A svájci deviza árfolyamának felívelése hazánkban elsősorban a frankhiteleseket érinti, ők azok, akik a legkisebb ingadozást is megérzik a zsebükön. A havi törlesztőrészletek jelentősen eltérhetnek, attól függően, hogy melyik napon, milyen árfolyamnál számítja ki a bank a tartozást. Aki két hónappal ezelőtt, 183 forintos árfolyamnál fizette ki a havi a háromszáz frankra rúgó részletét, 54 900 forinttal számolhatott, míg azok, akik ugyanezt a tartozást tegnap, 206 forintnál rendezték, 61 800 forintot fizettek. Ráadásul a bajoknak ezzel még nincs vége: a Raiffeisen Bank elemzői szerint a svájci jegybank ősszel az alapkamaton is emelni fog. Márpedig a ráta növekedését előbb-utóbb a hazai hitelkamatok is követni fogják. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint áprilisban a frankalapú lakáshitelek átlagkamata 4,66 százalék volt, míg egy hónappal korábban még kevesebb, 4,47 százalék volt az átlag.
Nem is csoda, hogy a devizahitelek lassan kimennek a divatból. A kereskedelmi bankok a távirati irodával közölték: jelentősen visszaesett a svájcifrank- és euróalapú kölcsönök iránti kereslet, mióta június közepén életbe lépett a jövedelemből számított hitelezhetőségi korlát, amely a forintkölcsönöknél jóval kisebb összegű devizahitel felvételét engedi meg az ügyfelek számára. A devizahiteleknek a kormány azon terve adhatja meg a kegyelemdöfést, amely szerint a bankok ezentúl csak forintalapú hitel esetén jegyezhetnek be jelzálogjogot az ingatlanokra.

Visszaélt erejével a K&H. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint visszaélt erőfölényével a K&H Bank, amikor a devizaalapú lakáshiteleknél 2007. február 26-tól egyoldalú szerződésmódosítással – új elemként – végtörlesztési díjat vezetett be. Ezzel a GVH szerint a bank indokolatlan előnyöket biztosított magának. A K&H emellett a 2003. június 16. előtt befogadott hitelkérelmek alapján megkötött egyéves kamatperiódusú jelzáloglevél kamattámogatásos lakáshitel-szerződésekre vonatkozó kezelési költségeket is megemelte. A vizsgálat hatására a K&H vállalta, hogy visszafizeti az ügyfeleknek az őket ért károkat.