Veres felelősségét is vizsgáltatnák

Hanyagul kezelték az állami vagyont, megsértették a számviteli szabályokat és feleslegesen költötték az adófizetők pénzét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2007-es létrehozásakor – állítja a Civil Összefogás Fórum. A szervezet ma ismét az ügyészséghez fordul, s kéri: vizsgálják meg mások mellett Veres János volt pénzügyminiszter felelősségét is.

Nyilvános szerződések. A nemzeti földalapról (nfa) készülő új törvény nyilvános adatnak minősítené az nfa-s földszerződések tartalmát – adta hírül az Agromonitor szakportál. A személyes adatok közül a szerződés jogosultjának a neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró jogi képviselő neve és székhelye válna nyilvánossá. Ugyancsak megismerhető lenne az ellenszolgáltatás összege, illetve a teljesítés határideje, ütemezése vagy a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése és típusától függően annak pénzösszege. Haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén nyilvános adatnak minősülne a szerződés időtartama is.

Ma ismét az ügyészséghez fordul a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2007-es létrehozása miatt a Civil Összefogás Fórum (CÖF). A társadalmi szervezet úgy látja: az MNV kialakításakor számos szabályt megsértettek az akkori döntéshozók, így – véli a CÖF – mások mellett felvetődik Veres János akkori pénzügyminiszter felelőssége is. A civilek szóvivője, Csizmadia László lapunknak úgy fogalmazott: a vagyonkezelő létrehozása körül a BKV-s botrányokban megismert jelenségek is felsejlenek.
Csizmadia az előzmények felidézésével kezdte. A CÖF először ez év márciusában tett feljelentést amiatt, hogy 2007 végén a számviteli szabályokra fittyet hányva szüntették meg és gyúrták egybe az akkor működő három állami vagyonkezelő szervezetet. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a nemzeti földalapkezelő anélkül fejezte be önálló tevékenységét, hogy a 2007. végi állapotokról mérleget és beszámolót készített volna. Emellett a három szervezet az általa kezelt állami vagyont sem vette számba, nem készített a köz tulajdonában álló értékekről leltárt. Pedig ezekre törvény kötelezte a vagyonkezelő intézmények vezetőit – állt a CÖF márciusi feljelentésében. A civilek tavaszi beadványát azonban a vám- és pénzügyőrség megalapozatlannak találta. A nyomozó hatóság leszögezte, hogy az ügyben korábban mások már tettek feljelentést, s az az alapján lefolytatott vizsgálatban nem bukkantak bűncselekmény gyanújára. Bár igaz – olvasható a vám- és pénzügyőrség határozatában –, hogy az MNV-nél valóban voltak számviteli problémák, de ezek oka nem deríthető ki. A Civil Összefogás Fórum azonban sejteni véli a számviteli pontatlanságok eredetét. Csizmadia László elmondta: mostani beadványukban is rögzítik, hogy a három összeolvadásra váró szervezet vezetőinek 2007 végén gondoskodniuk kellett volna a zárómérlegek elkészítéséről, a vagyon összeírásáról. Ehhez meg is volt a kellő apparátus, azonban ezek a szakemberek nem kaptak utasítást a fontos dokumentumok elkészítésére. Így állhatott elő az a helyzet, hogy az MNV 2008. január elsejei megalakulásakor készült nyitó mérlege 1700 milliárd forintos vagyonról szólt, míg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-es vizsgálódása alapján ezt az értéket visszamenőlegesen 15 900 milliárd forintra módosították. – Ebből az egyetlen értékből is látható, hogy az MNV megalakulásakor közölt adatok hamisak és félrevezetők voltak – fogalmazott Csizmadia László, majd hozzátette: hónapokon keresztül az államháztartáson kívülre csempészték az állami vagyon döntő részét. Csizmadia szerint a BKV-s botrányra emlékeztet az, hogy utóbb a mérlegekkel kapcsolatos teendők elvégzésével és az egyesülés koordinációjával külsős cégeket bíztak meg. Ezek a vállalkozások – amelyekben éppen a megszüntetett három állami vagyonkezelő egykori munkatársai dolgoztak – százmillió forintnál is többet kaptak azért a munkáért, amit az MNV és elődszervezetei is elvégezhettek volna. Mindezekért a CÖF szerint felelősség terheli a 2007–2008 táján hatalmon lévő döntéshozókat, így például Veres János akkori pénzügyminisztert is. A civilek most az eseményeket irányító személyek szerepének feltárására kérik az ügyészséget. Már csak azért is, mert az Állami Számvevőszék tavaly több száz oldalas elemzésben mutatott rá az MNV megalakulásakor tapasztalt visszásságokra.
Vizsgálódásainak eredményét egyébként a CÖF elküldi Kovács Árpádnak, az ÁSZ korábbi elnökének, akit a múlt héten éppen az MNV igazgatósági tagjának neveztek ki. Emellett a dokumentumokat postázzák Papcsák Ferencnek is, aki kormánybiztosként azt a feladatot kapta, hogy kivizsgálja az elmúlt nyolc év azon gazdasági ügyeit, amelyek kapcsán súlyos visszaélések gyanúja merült fel.