Nehéz eladni a hitellel terhelt lakást

A válság kapcsán egyre többen kényszerülnek lakásukat kisebbre cserélni, s miután a magyar lakásállomány kétötöde hitellel terhelt, az adásvételek jelentős részében probléma, hogy miként értékesíthető az ilyen lakás. Különösen nehéz helyzetben vannak a devizahitelt felvevők, hiszen a kölcsön visszafizetésekor a gyenge forint miatt jelentős veszteséget szenvednek.

Hajdú Péter
2010. 08. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A devizahitellel terhelt lakás eladását lehetőleg el kell kerülni, mert a gyenge forint és a végtörlesztés költségei miatt jelentős veszteség keletkezhet. Amennyiben elkerülhetetlen az eladás, s már vevő is van az ingatlanra, a szerződéskötés előtt mindenképpen érdemes tisztázni a bankkal, hogy pontosan mekkora összeget kell visszafizetni a végteljesítéskor. Van, ahol fix öszszeggel fejelik meg a fennálló tartozást, akad viszont, ahol még a hitel bizonyos százalékát is felszámítják – jelentette ki Bánfalvi László, a HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója.
Ha a vevő jelzálogjoggal terhelt ingatlant szeretne vásárolni, nem vállalhatja át a fennálló tartozást. Annyit tehet, hogy a vételár első részletét kölcsön útján vagy készpénzzel az ingatlan tehermentesítésére fordítja, azaz közvetlenül ahhoz a pénzintézethez utalja, ahol az eladó kölcsöne fennáll. Az eladó feladata a jelzálogjog töröltetése az ingatlanról, csak utána kaphatja meg a vételár fennmaradó részét. Ezeket a feltételeket már az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni, megelőzendő a többszöri módosítást – mondta lapunknak Lakner Balázs, az UCB Ingatlanhitel Kft. kommunikációs vezetője.
Ha hitelből fizet a vásárló, az eladó bankja közli a vevő bankjával, hogy mekkora az ingatlant terhelő tartozás. Az utóbbi ezt követően eldönti, mekkora hitelt nyújt a vásárláshoz. Ha nagyobb az új kölcsön, mint a régi, a vevő bankja átutalja a tartozást az eredeti banknak, majd miután tehermentessé vált az ingatlan, a maradékot az eladónak. Ha viszont az új hitel kisebb az eredetinél, a vevő bankja által átutalt hitelt az eladónak ki kell egészíteni a fennálló tartozás teljes összegéig. Fedezetcserével meggyorsítható a folyamat: ekkor valamelyik családtag ingatlanjára terhelik át az adósságot, majd az új ingatlan megszerzését követően ráírják az újonnan vásárolt lakásra. Ez esetben arra kell figyelni, hogy miután szigorodtak a hitelfeltételek, az új ingatlanra kevesebb hitelt adnak a bankok.
Nehezíti az értékesítést, ha államilag támogatott hitel terheli az ingatlant. A lakás értékesítéséhez ekkor a Magyar Államkincstár területi egységétől kell hozzájárulást kérni. Még bonyolultabb a helyzet, ha szociálpolitikai támogatást vettek fel a lakásvásárláskor. A támogatás fejében ugyanis a magyar állam javára jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlanra, s ha tíz éven belül értékesítik azt, vissza kell fizetni a támogatást. Ez alól csak akkor ad az állam mentességet, ha a bevételből lakást vásárol vagy épít a tulajdonos, és számlával vagy adásvételi szerződéssel igazolja, hogy a teljes vételárat az új lakásra költötte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.