Egyelőre az októberi önkormányzati választásokig adtak türelmi időt a magyar kormánynak a hitelminősítők. Ezt követően ronthatják Magyarország adósságkockázati besorolását, ha nem köt újabb megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval – áll a londoni felzárkózó piaci elemzők legfrissebb helyzetértékelésében, amelyet az MTI közölt tegnap. Szakértők ellentmondanak ennek az álláspontnak. Szerintük jelenleg semmi nem indokolja a nemzetközi pénzintézetekkel való együttműködés megújítását, szigorú költségvetési politika mellett nem szorulhatunk az IMF segítségére. Egyesek egyenesen az Orbán-kormányt zsaroló kísérletnek tartják az ehhez hasonló megnyilvánulásokat.
– A jövő évre kidolgozott finanszírozási terv biztonsággal megvalósítható a piac idei évihez hasonló teljesítménye mellett – mondta a Magyar Nemzetnek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. A londoni fenyegető elemzői vélekedésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy egyes brókerek keltik a hangulatot, azonban a tények másról beszélnek. Az adósságkezelő legutóbbi értékesítésén tovább csökkentek a hozamok, a hosszú távú papírok esetében hét százalék alá esett az érték, „tehát a piacok bíznak Magyarország gazdaságában”.
Az ÁKK tegnap tette közzé a jövő évi finanszírozási terv részletes változatát, amelynek főbb számait már kedden megismerhettük a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról. Az adósságkezelő később szokta ezt a dokumentumot összeállítani, de mivel a kormány vállalta a három százalék alatti államháztartási hiánycélt jövőre, lehetőség nyílt a terv korábbi kidolgozására. 2011-ben jelentős biztonsági tartalék áll rendelkezésre a nemzetközi hitelcsomag lehívott, de fel nem használt részéből – áll az adósságkezelő finanszírozási tervében. A központi költségvetés pénzforrási igénye az idei évnél alacsonyabb lesz, az előzetes tervek szerint 850 milliárd forint; 2010-ben ez az összeg valamivel ezermilliárd felett járt. Az ország külső adóssága azonban 2011-től kezdődően jelentősen megugrik, többek között az IMF-től és az EU-tól felvett hitelcsomag visszafizetései miatt. Továbbá figyelemre méltó jelenség, hogy 2011-től nagymértékben növekszik a deviza aránya a külső adósság visszafizetési szerkezetében. Miközben idén 1,3 milliárd eurót kellett külföldi pénznemben törleszteni, jövőre 4,2 milliárdra ugrik ez az öszszeg. A fentiekben már idézett londoni elemzők többek között erre céloztak, amikor úgy fogalmaztak, hogy a refinanszírozási igények a következő időszakban „történelmi mértékben is nagyon nagyok lesznek”.
– Az igazán nagy teher a gazdaság számára az, hogy a jövő évtől megnövekszik a devizában törlesztendő lejárt adósság. Nem kellett volna az előző években ilyen mértékben külföldi pénznemben felvenni kölcsönöket, de ezen az örökségen már nem lehet változtatni – jegyezte meg lapunk kérdésére Szegő Szilvia pénzügyi szakember, egyetemi docens. Mint mondta, az állam finanszírozási csatornáinak kiszélesítésére lenne szükség. Erre egyébként Pleschinger Gyula, az ÁKK e héten kinevezett elnöke is tett utalást a beiktatásán. – Nyilván a londoni piacoknak az lenne az érdekük, hogy minden maradjon a régiben, s Magyarország csak tőlük finanszírozza magát, ezért fenyegetőznek. De szét kell nézni az ázsiai piacokon is, és a jövőben a lakossági megtakarításokra kell jobban építeni – hangsúlyozta a szakember.
A központi költségvetés finanszírozási igénye azért lehet az idei évnél alacsonyabb, mert a kormány kemény megtakarításokat tervez, a háromszázalékos hiánycél vállalása is a szigorú gazdálkodást mutatja. Vigyázni kell azonban a szakember szerint az állami kiadások fékezésével, ugyanis ez egy kétélű fegyver. Egy kutatásában Szegő Szilvia kimutatta, hogy a vidéki családok jelentősen függnek az államtól: nagyon nagy az állami alkalmazottak aránya, s igen sokan élnek vállalkozóként az önkormányzatok megrendeléseiből. – Miközben elengedhetetlenek a megtakarítások, nem szabad túlzásba vinni az elvonásokat, ugyanis azok a szociális-társadalmi problémák súlyosbodásához vezetnének vidéken – hangsúlyozta a kutató.
Kötvénylufi fenyeget. A korábbi válságot előidéző részvénylufi után mára kötvénylufi alakult ki a fejlett piacokon. Az Index.hu-nak nyilatkozó Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője szerint „ha a lufi kipukkad”, kérdéses, hogy ki fogja finanszírozni a jelentősen eladósodott országokat.
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
