A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok felügyelte Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) „bűnös mulasztásával” hozta összefüggésbe a romagyilkosságok késedelmes felderítését egy hétfői lapinterjúban a rendőrségi szakértőként megszólaltatott Tarjányi Péter. Az egykori kommandós a Népszabadságnak egyebek mellett az állította, az utolsó gyilkosságot megelőzhették volna, ha a katonai elhárítás továbbítja a birtokába került információkat az illetékeseknek. Mint mondta, a gyanúsítottak védőinek sajtónyilatkozatait, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai elhárítás eddigi megnyilvánulásait, valamint a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tavalyi vizsgálati jelentését összevetve nagyobb esélyt ad annak, hogy a „romavadászok” a KBH hibája miatt ölhették meg utolsó, kislétai áldozatukat. Tarjányi ezzel együtt azt valószínűsítette, hogy a gyilkosságok egyik gyanúsítottját, Cs. Istvánt – aki 2004 és 2008 között a KBH informátora volt – a honvédségtől történt leszerelése után tartótisztje átadta az akkor Laborc Sándor vezette Nemzetbiztonsági Hivatalnak.
Tarjányi a katonai ügyészségnek is feladatot talált, amikor arról értekezett: a vádhatóságnak még a per előtt meg kellene vizsgálnia, készült-e jelentés Cs. István és tartótisztje sokszor említett találkozója után. Véleménye szerint kínos lenne, ha a bíróságon derülne fény egy hangfelvételre, amelyen a későbbi gyanúsított beszél társairól tartótisztjének, és kiderülne, hogy Cs. valójában parancsra épült be egy szélsőséges szervezetbe, jelentett is róluk, csak a dokumentumok nem jutottak el azokhoz, akik hasznosíthatták volna azokat.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy a szolgálatok a romagyilkosságok ügyében „lenyeljenek” létfontosságú információkat, majd inkább a mundér becsületét védjék, semmint, hogy a rendszerben látható hibákat javítsák ki, Tarjányi Péter úgy válaszolt: a titkolódzás, az információ-viszszatartás soha nem állt távol a szolgálatoktól, és nem véletlen, hogy az új kormány közös irányítás alá vonta a rendőrséget, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot.
Hende Csaba honvédelmi miniszter az Afganisztánban történt terrortámadás kapcsán tartott hétfői sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta: az ügy jelenleg bírói szakban van, és abban az esetben, ha a nyomozással összefüggésben kételyek merülnek fel, a bíróság pótnyomozást rendelhet el, amelyben szerepe lehet a katonai ügyészségnek is. Értesüléseink szerint a honvédelmi tárca a napokban reagál a katonai elhárítással összefüggésben elhangzott vádakra.

Kiderült, ki lehetett az ukrán kémbotrányban érintett magas rangú magyar katonai vezető