Nem a halászhajó miatt vonultak utcára az emberek, hanem az 1931-es Mukden-incidens évfordulójára emlékezve. Ekkor kezdődött meg Kína Japán általi megszállása, amelyet minden évben heves tüntetésekkel fogadnak, bírván Peking támogatását, sőt nem egy esetben a kormány szervezi ezeket az utcai felvonulásokat. A mostani tiltakozók persze megemlékeztek a halászhajóról és annak kapitányáról, aki máig japán kezekben van, arra várva, hogy Tokió eljárást indít-e ellene. A japánok egyébként azt mondták, hivatalosan még nem kaptak arról értesítést, hogy Kína beszüntetni a magas szintű kapcsolatokat, de ha ez valóban így van, az „nagyon sajnálatos” a kormányfő szóvivője szerint. Sikata Norijuki közölte, a halászhajó kapitányával szemben a japán törvények értelmében járnak el, annak „nincs politikai indítéka”.
Peking szerint viszont van, a külügyminisztérium úgy látja, a japán eljárás súlyos károkat okozott a kapcsolatokban. Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) külügyi szóvivő leszögezte: „Ha Japán ilyen rosszindulatú lépéseket tesz, hibát hibára halmoz, Kína kénytelen szigorú ellenintézkedéseket tenni, a következményeket pedig Japánnak kell viselnie.” A két ország vezetője New Yorkban, az ENSZ rendes közgyűlésén tartózkodik épp, a kínai döntés viszont meggátolhatja, hogy Japán és Kína együttműködjön. Kérdéses az is, hogy Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök ellátogat-e az ázsiai és csendes-óceáni országok gazdasági együttműködési szervezetének (APEC) novemberi jokohamai csúcstalálkozójára.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
