Nem kell gyűjtenünk Simornak

Szeptembertől már nem keres jobban Simor András jegybankelnök amerikai társánál, az Orbán-kormány által bevezetett bérplafon értelmében kétmillió forintot vihet haza havonta a Magyar Nemzeti Banktól. Boros Imre közgazdász szerint „nem kell gyűjteni a jegybank vezérének”, s nemcsak azért, mert az adóparadicsomban van elegendő félretett vagyona a betevő falatra, hanem azért sem, mert szakmailag nem tartja kielégítőnek tevékenységét.

Szeptembertől Simor András jegybankelnök eddigi nyolcmillió forintnyi havi keresete kétmillióra, azaz pontosabban egymillió-kilencszázkilencvennyolcezerre csökken az új Orbán-kormány által bevezetett jövedelemkorlátozás értelmében – erősítették meg lapunknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztályán. Ez az összeg – amelynél többet az állami költségvetési szektorban senki sem kereshet a jövőben – a tavalyi évi átlagbér tízszeresének felel meg.
– Gyűjtenünk kell a magyarországi központi bank vezérének? – teszi fel a kérdést Boros Imre közgazdász, korábban az MNB-nél dolgozó szakember. Nem csak azért nem, mert Simor András az adófizetői morált súlyosan sértően adóparadicsomba menekítette vagyonát, továbbá eddig irreálisan magas juttatásban részesült: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-elnökénél is nagyobb volt fizetése. Elsősorban azért nem illeti meg az együttérzés a jegybankelnököt Boros szerint, mert az MNB-vezér eddigi teljesítménye „teljes kudarc volt”, a monetáris politika nemhogy szolgálta volna a nemzetgazdaság érdekeit, hanem elszívta a levegőt számos hibás döntéssel – például a kamatok magasan tartásával – a reálszféra elől.
A korábban az MNB devizaüzletágát vezető szakember szerint Simor András a nyilvánosság előtt úgy viselkedik, mintha méltatlan sérelem érte volna. Erre utal például, hogy a legutóbbi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón az MNB-elnök azt fejtegette: azért nem mondott le önként, szolidaritásból a bére kétmillió forint feletti részéről, mert a kormány képviselői előzetesen nem egyeztettek vele, kész tények elé állították. (Az önkéntes megoldásra azért lehetett volna szükség, hogy ne alakuljon ki a jegybanki függetlenség megsértéséről szóló vita, ami Magyarország befektetői megítélését ronthatja.) Sokak szerint azonban nem az a méltatlan, hogy a Simorral való konzultáció nélkül vezették be a rá is vonatkozó bérplafont, hanem inkább az, hogy a jegybanki fizetések a nemzetgazdasági átlag kilencszeresével, 4,6 százalékkal emelkedtek, a vezetői jutalmak nyolc százalékkal nőttek. Eközben – mint az Állami Számvevőszék jelentéséből is kiolvasható – az idén 69 milliárd veszteséget tervez az MNB, amit nyilván a költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből térítenek meg.
– Ha valaki úgy érzi, hogy méltatlanul bánnak vele, ilyen esetben távozni szokott egy posztról – érvelt Boros. „De Simor András nem veszi a kalapját, ugyanis ennél sokkal fontosabb dolgokat kíván még pozíciójában végrehajtani”. Szakmai vélemények szerint egy, a gazdaságpolitikával szembemenő jegybanki politika képes lenne a kormányt tervei megváltoztatására kényszeríteni, illetve az új kabinet sikerét is alááshatja. Hogy mekkora súlya van a monetáris politikának, jól mutatja az a kertek alatti pletyka: a sok hibás és kártékony döntése ellenére Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt nem elsősorban cselekedetei, hanem Simor buktatta meg azzal, hogy nem csökkentette időben a kamatot.
Simor a témában tett legutóbbi megszólalásában is kiállt amellett, hogy 2013-ig, a következő elnök megválasztásáig várnia kellett volna a kormánynak a jegybanki fizetések módosításával. Azzal érvelt, hogy az ő keresetét, mint bármelyik alkalmazottét a munkaadója, ez esetben a parlament és nem ő határozta meg, ami igaz is. De felmerül a kérdés, ha az állami szféra többi kiemelt keresője kénytelen a limit feletti keresetéről lemondani, miért lenne ő kivétel? – Az Európai Központi Bank – a jegybanki függetlenség megsértésre hivatkozva – a jegybankelnök mellett foglalt állást, de a jogszabály végrehajtását az Európai Unió nem vétózhatja meg, Magyarország szuverén ország – így fogalmazott Boros Imre.
Lapunk úgy tudja, hogy az MNB berkein belül az alkalmazottak már megkapták az értesítést a jövedelmük megkurtításáról, az intézmény tehát eleget tesz törvényi kötelezettségének. Simor nincs egyedül a kétmillió feletti jövedelmével az MNB-nél, vele együtt többen szűkösebb keresetekkel kell beérjék. Ide tartozik a két alelnök, akiket a jegybanki törvény értelmében az MNB első embere keresetének 70-80 százaléka illet meg. Karvalits Ferenc és Király Júlia bére tehát a korábbi 5,6 millió és 6,4 millió forintról 1,4 millió és 1,6 millióra esik vissza. A monetáris tanácstagok, tehát Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit 700 ezer forintot vihet haza ezután.
A tágabb értelemben vett közszféra bérplafonját kijelölő jogszabály holnapután lép érvénybe, a jegybanki fizetések mellett számos más állami területen is korlátot szab. A törvény szövegéből kiderül, hogy Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél is takarékosabban kell gazdálkodniuk egyeseknek a jövőben, de a politikai tanácsadók, egyes igazságügyi, önkormányzati és felsőoktatási-művészeti vezetői tisztségeket ellátók is érintettek. Az intézkedésről – amelynek célja a jogszabály indoklása szerint a jövedelmek igazságosabbá tétele – Orbán Viktor kormányfő beszélt először a 29 pontos gazdasági akcióterv bejelentésekor. Ekkor a miniszterelnök azt mondta, hogy 120 milliárd forintot takarít meg az új kormány a személyi és dologi kiadások viszszafogásán keresztül.