Uniós deficitcirkusz

Magyarország az átlagosnál jobban függ a külföldi befektetőktől. Ezért volt kénytelen a 3 százalék alatti hiányt vállalni jövőre, miközben a tagországok többsége jóval nagyobb deficitet enged meg magának – állítják szakértők. A szigorú költségvetési politikának kezd beérni a gyümölcse, a Merrill Lynch és a CNBC is pozitívan vélekedett tegnap Budapestről.

Kőbe vésett hiánycél. A budapesti látogatás megerősítette meggyőződésünket, hogy a kormány kitart az átgondolt költségvetési politika mellett – állapította meg tegnap a Portfolio.hu szerint Raffaella Tenconi, a Merrill Lynch elemzője. A jövő évi költségvetési tervek kapcsán a CNBC is pozitívan vélekedett tegnap az országról, miután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter újra megerősítette: 2011-ben három százalék alatti hiányt tervezünk. – Úgy készülünk a költségvetéssel, hogy nem tudjuk beszámítani a hiányba a magánnyugdíjpénztárakat – jegyezte meg a TV2 műsorában a tárcavezető.

Az Európai Unióban nagyítóval kell keresni azokat a tagállamokat, amelyek teljesíteni tudják a három százalék alatti hiányt. Az eurózóna országai sem jeleskednek e tekintetben, jövőre például Franciaország hat-, Görögország 7,6 százalékos deficitcélt tűzött ki maga elé. Miért várnak el tőlünk az Európai Unióban többet? – teszik fel a kérdést sokan annak kapcsán, hogy a múlt héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: 2011-re három százalék alatti hiányt vállal Magyarország.
– A hazai gazdaság oly mértékben eladósodott, hogy az átlagnál jóval sérülékenyebb, ezért fontos a többieknél szigorúbb gazdálkodás a következő években. Vannak még az Európai Unióban Magyarországhoz hasonló mértékben vagy még jobban eladósodott országok, de azok nem függnek annyira a piac hangulatától. Olaszország például képes finanszírozni önmagát a belső megtakarításokból, nem szorul rá a külföldi befektetőkre – érvelt a Magyar Nemzet érdeklődésére egy, az Európai Bizottság berkeiben dolgozó kutató.
– Kitettségünk a külföld felé valóban jelentős – reagált Lóránt Károly. A közgazdász szerint Magyarországon az állam és a lakosság is külső adósságból finanszírozott olyan kiadásokat, amiket nem engedhettünk meg magunknak. A külső adósság eléri a GDP 130 százalékát, amelynek kétharmada magánadósság, a többi az államháztartás tartozása. – Bár jogosak az uniós érvek, abból, amit az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vár el az országtól nem lesz gazdasági növekedés, ezért meg kell próbálnunk az érdekeinket taktikusabban érvényesíteni – jegyezte meg a szakember. Szerinte ebbe az is belefér, hogy hivatalosan kibékülünk az IMF-fel, és az „asztal alatt rugdossuk a lábát”, így folytatjuk gazdasági szabadságharcunkat.
Lóránt Károly azt is megjegyezte, nem arról folyik a vita, amiről kellene, óriási ellenállásba ütközik az, aki a főáramlattól letér. A hiányt a GDP-hez mérjük, amelynek egyharmada becslésen alapul, így maga a deficit viszonylagos fogalom. „Ennek ellenére a legtöbben komolyan veszik ezt a cirkuszt.”