A jövő nyugdíjasai biztonságban vannak

Nem éri veszteség a magán-nyugdíjpénztári tagokat, ha a kormány később – ígérete szerint – elismeri a következő tizennégy hónapban visszatartott járulékokat – állítják a lapunknak nyilatkozó elemzők. A lépés azoknak a privát társaságoknak jelent érvágást, amelyek a jövő nyugdíjasainak a befektetéseit kezelték.

Egyetlen magán-nyugdíjpénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam 14 hónapra felfüggeszti átutalásait a magánpénztárak számára – jelentette be Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy ez a kiesés a későbbiekben valamilyen formában „elismerésre kerül”, azaz nem veszik el ezt a pénzt a jövő nyugdíjasaitól. Az átutalások visszatartása havonta harmincmilliárd forintos teher alól mentesíti az államot, amit a kormány az idén a 3,8 százalékos költségvetési hiánycél betartására, míg jövőre a gazdaságpolitikai reformok végrehajtására használ fel. Mivel a világon sehol sem elégedettek az állami nyugdíjpillér melletti magán-nyugdíjpénztári rendszerekkel, a kormány lehetővé teszi, hogy mindenki szabadon döntsön: visszalép-e az állami pillérbe.
– A költségvetés szempontjából egyértelműen kedvező a kormány döntése a havi 30 milliárdos magán-nyugdíjpénztári utalások viszszatartásáról, ennyivel kisebb lesz ugyanis az államháztartási hiány összege – magyarázta a Magyar Nemzetnek Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. Ha később valóban megtérítik az egyéni számlákra át nem helyezett összegeket, akkor szerinte a magán-nyugdíjpénztári tagokat nem fogja kár érni, olyan, mintha az államnak kölcsönadták volna megtakarításaikat, amelyekhez úgyis csak öregkorukban jutnának hozzá. Kérdés azonban, hogy a döntéshozók hogyan képzelik el a kártérítést.
Akiket az intézkedés ténylegesen fájdalmasan érint, azok a magánnyugdíjpénztárak, amelyek már jövő hónaptól elesnek a várható bevételektől, miután az adóhivatal nem utalja át nekik a megszokott összegeket. (Korábban is előfordult már, hogy technikai akadozás miatt háromnegyed éves késésekkel jutottak hozzá a magánpénztárak a bevételeikhez.) Ez akár egy furcsa érdekszövetség kialakulásához is vezethetne, ezáltal a nyugdíjjárulékot kezelő magántársaságok érdekeltté válnak abban, hogy az EU megengedje: a nyugdíjreform költségeivel csökkenthessék a tagállamok a hiányukat. Sörös Csaba szerint ez akkor jelentene komoly lobbierőt, ha más országok is hasonló intézkedéseket helyeznének kilátásba. – A kormány döntése felfogható egy fricskának Brüsszel felé, amiért megtagadta a kilenc tagország kérését az elszámolás megváltoztatására – jegyezte meg Sörös.
– Jó irányba tett lépés is lehet a magán-nyugdíjpénztári befizetések visszatartása, ha a nyugdíjrendszer reformja követi, amelynek keretében megteremtik az állami pillérben az egyéni számlás rendszert – így reagált lapunknak Németh György szociológus-közgazdász.