Ásatások Nagytétényben

Szenzációs leletre bukkantak Nagytétényben a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Egy ásatási területen három különböző korból talált maradványok alapján következtethetnek a régészek a Duna menti népek életmódjára.

Egymástól alig pár száz méterre, három különböző korból származó régészeti lelőhelyet találtak a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) szakemberei az M0-s autóút bővítését megelőző ásatáson. A Nagytétényi úton, nem messze a vonatsínektől egy újkőkori település nyomaira bukkantak a régészek. Ebből a korból nem léteznek írásos feljegyzések, kevés az antropológiai anyag, ezért mindent megpróbálunk kisajtolni a földből és minél többet megtudni a korszakról – nyilatkozta lapunknak Szilas Gábor az ásatás vezetője. Mint mondta az újkőkori település lakói Krisztus előtt mintegy ötezer évvel éltek ezen a vidéken. Öt cölöpsor tartotta házaik tetőszerkezetét, a hatvan-nyolcvan centiméter mélyre beásott oszlopok nyomait az elszíneződés alapján több helyen sikerült azonosítani. Elképesztő mérnöki tudásról tanúskodik az is, hogy házaik mintegy húsz méter hosszúságúak voltak, de a Dunántúlon már egy negyvenméteres – leginkább egy parasztházhoz hasonlítható – építmény alapját is megtalálták. A településhez több gödör tartozott, amelyben valószínűleg gabonát tároltak, illetve ahonnan az épületek tapasztásához szükséges agyagot nyerték. Ez a letelepedett, állattartó életmódot folytató népcsoport – mint M. Virág Zsuzsanna régész elmondta – az úgynevezett dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra népéhez tartozik, mivel agyagedényeikre vonalas ábrákat karcoltak.
A második lelőhelyen a római limes egy negyvenméteres darabjára bukkantak a régészek. Ez azért érdekes, mert ritkaságnak számít, hogy ilyen jó állapotban maradjon meg a terméskővel kirakott ókori alap, a szegélykövek sora – mondta Beszédes József, a BTM régésze. A második század elején épült, négy-öt méter szélességű út Budafok – az egykori Campona – és Albertfalva között húzódott és a Duna menti katonai táborokat kötötte össze az ingoványos terepen. Emellett egy 1200 éves avar kori falu maradványait is megtalálták a Növény utcai csomópont helyén, a Duna felőli oldalon. A Krisztus utáni 8. században épült nomád vándortelepülés úgynevezett veremházakból állt, tetejüket ágasfák tartották. Itt kőkemencéket és több cserépmaradványt is találtak.
A régészeknek már nincs sok idejük a munkálatokra, ugyanis a beruházás október végén folytatódik; vissza kell temetni a maradványokat.
A kutatás eredményeit a Történeti Múzeum jövő áprilisban külön kiállításon mutatja be Aquincumban. Az élet nem állhat meg az ásatás miatt – mondta lapunknak Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere. A politikus reméli, hogy a leletek később a városházán vagy a helyi művelődési házban is láthatók lesznek.