Az auschwitzi emlékdomb állítását a tábor egyik volt foglya, a nemrég elhunyt Józef Szajna professzor kezdeményezte. Az ünnepélyes alapkőletétel alkalmából elhangzott beszédében, még 2007-ben a professzor többek között azzal indokolta a kezdeményezés aktualitását, hogy annyi fájdalmas tapasztalat után, a harmadik évezred ismét háborúval kezdődik. A professzor azt javasolta, hogy minden jóakaratú ember, az államfők és a különböző szervezetek tagjai hozzanak legalább egy követ, egy darab földet – és adjon ez is egyfajta belső megtisztulást, katarzist mindenki számára.
A Reichstag épületének kövét Norbert Lammert, a Bundestag elnöke a varsói felkelés volt résztvevőinek adta át október elején. A korábbi felajánlások között van többek között egy tetőcserép Nagaszakiból, a názáreti Angyali Üdvözlet-barlang boltozatának egy darabja, a jeruzsálemi Siratófal egy köve és egy kő a tarnówi börtön kövezetéből, ahonnan az első foglyokat szállították Auschwitzba. Az idén, az első fogolyszállítmányok érkezésének 70. évfordulóján, június 14-én leplezték le Józef Szajna emlékművét, amely a tervek szerint az emlékdomb tetején áll majd.
Az auschwitzi volt koncentrációs tábor ma Lengyelország egyik, külföldiek által leggyakrabban felkeresett idegenforgalmi központja. Az 1947-ben létrehozott múzeumot az elmúlt évtizedekben elsősorban lengyel állami költségvetésből származó forrásokból, valamint a múzeum saját bevételeiből tartották fenn. Az épületek állaga azonban az idő során jelentősen megrongálódott, a gyűjtemények és kiállítások anyagát pusztulás fenyegeti, jelenleg az egész együttes felújításra szorul. A konzervációs munkálatok költségeinek fedezésére 2009 januárjában nemzetközi alapot hoztak létre. Az alapítvány számlájára az Európai Unió több tagállamából érkeztek támogatások. A költségek legnagyobb részét Németország vállalta. A német állam által felajánlott összeg a teljes felújítási költség felét fedezi.
origo.hu
A nemzet lánya a történész szemével
