Nem háríthatják át a családokra a válságadót az érintett vállalatok – közölte tegnapi tájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György megismételte, hogy a kormány a második akcióterv keretében idén, jövőre és az azt követő esztendőben bizonyos ágazatokra közterhet vet ki. Így az energiaszektornak évente hetvenmilliárd forintot kell befizetnie a költségvetéshez, a távközlési cégektől évi 61 milliárd forintot várnak, míg a kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások évenként harmincmilliárddal kötelesek hozzájárulni a közkiadásokhoz. A tárcavezető elmondta, hogy a piaci verseny és a hatóságok fellépése meggátolja majd a vállalatokat abban, hogy a válságadót ügyfeleikkel fizettessék meg. Matolcsy a bolti kereskedelmi cégek közterhével kapcsolatban kiemelte, az elvonás a kisebb forgalmú, jórészt hazai tulajdonú vállalkozásokat egyáltalán nem érinti.
A miniszter felvázolta, hogy miért van szükség a második akciótervre. Emlékeztetett rá, az előző kabinet ötszázmilliárdos költségvetési lyukat hagyott maga után. Ennek nagyjából felét az első intézkedéscsomag, fennmaradó részét pedig a mostani, második akcióterv tünteti el. – A válságadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések államhoz irányítása idén a 3,8 százalékos hiánycél tartásához szükségesek: jövőre ezek adnak fedezetet az államadósság csökkentésére és az adórendszer átalakítására is
A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közleményt is kiadott, amelyben rögzítette: a második akcióterv intézkedései szükségesek ahhoz, hogy hazánk elérhesse az idei költségvetési hiánycélt. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a Bajnai-kormány felügyelete alatt elkészült 2010-es költségvetés nem a valós számokon alapul. Az ez évi büdzsén tátongó lyukak miatt Matolcsy György levonta a személyi következményeket, és kezdeményezte az 1990 óta költségvetési ügyekkel foglalkozó Bathó Ferenc helyettes államtitkár felmentését. A jövő évi büdzsé kimunkálását Naszvadi György államtitkár vezeti, a költségvetést október 27-i ülésén tárgyalja meg a kormány.
A CBA nem hárít
Bár pontos részleteket még nem ismerünk a kormány elképzeléseiből, s nem örülünk az új adónak, belátjuk, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetében szükség van ennek bevezetésére – fejtette ki lapunknak Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. – Azt pedig kifejezetten pozitívnak tartjuk, hogy nem a lakosságot sújtja a kormány megszorításokkal, illetve hogy a sávos adó nem érinti a válságban amúgy is meggyengült kisboltokat. Semmiképpen sem fogjuk a fogyasztókra terhelni a különadót; szerintünk a személyi jövedelemadó csökkentése nyomán várható jövő évi forgalomnövekedés bőségesen ellensúlyozza az általunk fizetendő pluszadót.
– A magyarországi áruházláncok profitjából könnyedén kigazdálkodható a miniszterelnök által említett 30 milliárd forintnyi pluszadó rájuk eső része – derült ki a lapunknak nyilatkozó Róna Péter közgazdász szavaiból. E vállalkozások ugyanis számos olyan költséget (névhasználati díj, menedzsmentdíj stb.) elszámolhatnak a magyar szabályozás hiányossága miatt, amit a fejlett országokban nem. Ezen adómentesen elszámolt díjak miatt az áruházláncok hozzávetőlegesen fele annyi adót fizetnek, mint hazai versenytársaik. Azt ugyan pontosan lehetetlen megmondani, hogy mekkora az általuk adóparadicsomban bejegyzett cégekhez utalt összeg, de a nagyságrendet jól érzékelteti, hogy az országot ilyen jogcímen elhagyó summát évi 4500–5000 milliárd forintra becsülik. A most bejelentett pluszadót átmeneti intézkedésként elfogadhatónak tartja Róna, hosszú távon azonban olyan szabályozási rendszer kialakítását tartja szükségesnek, mint amilyen például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban működik, ahol vitatott költségelemek nem számolhatók el.
A távközlés panaszkodik,
az energetika kivár
A kormányfő bejelentése alapján a költségvetés 61 milliárd forintot kíván elvonni a távközlési szektortól, az árbevétel arányában sávos – de egyelőre nem ismert – adómértékeket alkalmazva. Az iparág 25 legnagyobb szereplője tavaly mintegy 1250 milliárd forint bevételt ért el, és többségük pozitív eredménnyel zárta az évet, a Dun & Bradstreet elemzése szerint az adózás előtti eredményeik összesen elérték, illetve meg is haladták a 180 milliárd forintot. Ennek fényében az elvonás mértéke jelentős, de nem irreális. A lapunk által megkeresett szolgáltatók a részletek ismerete nélkül nem kívánták kommentálni a kormánydöntést, korábbi nyilatkozataik alapján azonban körülírható az álláspontjuk. A Vodafone Magyarország szerint az ország fejlődése szempontjából kifejezetten hátrányos a különadó. A szolgáltatók többsége, a mobilszolgáltatók mindegyike jelentős mértékben fejleszti a hálózatait, ami komoly forrásokat igényel. A jelenlegi fejlesztések tétje, hogy lesz-e széles sávú mobilinternet a jelenleg ellátatlan településeken. A Telenor Magyarországnál ugyancsak károsnak nevezték az intézkedést, mondván, az internet-hozzáférés kiterjesztése mintegy 88 ezer munkahelyet teremtene Magyarországon 2020-ra és akár 805 milliárd forint többletadó-bevételt jelenthetne a megnövekedett internethasználat által generált gazdasági növekedésből eredően.
A T-Mobile Magyarország is azt hangsúlyozta, hogy egy ilyen kötelezettség visszafogja a távközlési szektor évi százmilliárd forint nagyságrendű beruházás intenzív fejlesztéseit, a legmodernebb vezetékes és vezeték nélküli széles sávú technológiák meghonosítását, és csökkenti az iparág gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő képességét.
Az energetikai szektor szereplői érdeklődésünkre tegnap sem kívánták kommentálni a rájuk kivetett, évi 70 milliárd forintot kitevő különadó ötletét. Hernádi Zsolt, a Mol elnöke az MTI-nek azt mondta: tudomásul kell venni, hogy válsághelyzetben mindenkinek ki kell venni a részét a teherviselésből. Nem tudják, mennyit kell fizetniük, de úgy tűnik, a különadót a részvénypiac beárazta.
A piaci elemzők vizsgálják a várható hatásokat. A Cashline elemzése szerint egy Mol-részvényre 240 forintnyi teher rakódik majd.
A piac óvatos, az EU hallgat
Christian Keller, a Barclays Capital – az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport – vezető felzárkózó piaci közgazdásza Orbán Viktor szerdai bejelentései után az MTI-nek Londonban azt mondta: jó látni, hogy a kormány elkötelezett azon költségvetési célok mellett, amelyekről egyezség született az EU-val. Ám azok, akik az önkormányzati választások után több évre kiterjedő, stratégiaibb költségvetési konszolidációs hozzáállásra, szerkezeti reformok bejelentésére számítottak, csalódással fogadhatják az elhangzottakat – tudatta a Piacesprofit.hu. Keller szerint a nyereséggel működő cégek megadóztatását célzó tervek Robin Hood-szerű megközelítésnek tűnnek, és ez nem pontosan az, amelyet az elemzők a költségvetési konszolidációban látni szeretnének. Az EU döntéshozói egyelőre nem reagáltak a kormány terveire.
origo.hu
Dömötör Csaba: Magyar Péter és a Tisza Párt képviselői állva tapsolják az Európai Bizottság elnökének beszédét
