Több mint ötezer azoknak a kistermelőknek a száma, akik a vonatkozó előírások betartása mellett minden további nélkül értékesíthetik terményeiket, illetve a saját maguk által előállított élelmiszereket – közölte tegnap Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a jakabszállási Gedeon-tanyán. A kistermelők érdekében módosított három jogszabály – kistermelői rendelet, közbeszerzési és jövedéki törvény – eddigi hatásait taglaló rendezvényen az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy mindenhol és mindenkor az élelmiszer birtokosa a felelős az áru minőségéért és biztonságáért. Kardeván Endre ezzel azokra a kritikákra kívánt reagálni, melyek szerint a kistermelőknek kedvező változások felpuhítják a hazai élelmiszer-biztonságot. Mint mondta, erről nincs szó, az élelmiszerek nyomonkövethetősége továbbra is megoldott. Ugyanis az új rendeletek előnyeit csak azok a gazdák használhatják ki, akik regisztráltatják magukat kistermelőként, még akkor is, ha csak pár tojást kívánnak értékesíteni. Az államtitkár szerint annak érdekében, hogy országos szinten egységes legyen az ellenőrzés, október végére elkészül egy kézikönyv, amely részletesen tájékoztatja a hatóságokat a teendőkről.
Kardeván Endre szerint a közbeszerzési törvény azon módosítása, amellyel lehetővé vált, hogy a közétkeztetést végző intézmények közvetlenül vásárolhassanak a körzetükben termelő gazdáktól, majd csak jövőre érezteti hatását, mert az óvodák és az iskolák éves szerződést kötnek a beszerzésekre. Az államtitkár arra is kitért, hogy több módon igyekeznek segíteni a tenyésztőknek, hogy ismét emelkedjen a hazai állatállomány. A még rendelkezésre álló uniós forrásokat igyekeznek erre a célra átcsoportosítani. Folyamatban van annak a tarthatatlan helyzetnek a felszámolása is, hogy az önkormányzatok rendelettel vetnek gátat a vidéki településeken az állattartásnak, kitiltva a falvakból a gazdaságokat. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, Jakab István ezzel kapcsolatban önálló képviselői indítvány benyújtását tervezi a parlamentnek. Más jellegű jogszabály módosításokra is készült a tárca, a jövő év első felében várhatóan egy rendeletben tisztázzák az őstermelő, kistermelő, családi gazdálkodó és más elnevezések pontos tartalmát, mivel nagy átfedések vannak közöttük, s így áttekinthetőbb lesz a szabályozás.
Kardeván Endre leszögezte: a kormány eltökélten dolgozik azért, hogy a magyar élelmiszerek minél nagyobb arányban legyenek jelen a boltok polcain, s minél inkább visszaszoruljon az import. A kistermelői kör megerősödésének – tette hozzá – fontos szerepe van a munkahelyteremtésben, a vidéki életminőség, a kultúra, illetve a nemzeti öntudat ápolásában. Kasza Gyula, a vidékfejlesztési tárca osztályvezetője arra mutatott rá, hogy az elmúlt években folyamatosan javult a vásárlók tudatossága, s egyre inkább megnézik, hogy a vásárolt élelmiszer magyar legyen. Mint mondta, érdekes módon a tudatos vásárlás nem feltétlenül függ össze a pénzügyi helyzettel, inkább az iskolázottsággal vagy a családi állapottal, hiszen a gyermeket nevelők jobban odafigyelnek az élelmiszerek származására.
Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagja példaértékűnek nevezte a tárca és a civilek közötti kapcsolatot. Az 53 szervezet összefogását vállaló s a kistermelői rendelet módosítását kezdeményező szövetség képviselője elmondta, hogy a falusi turizmus dzövetséggel egy erdei iskolák mintáját követő „falusi életmód” iskolaprogramot dolgoznak ki, s reményeik szerint a kormány nyitott lesz a kezdeményezésre.
– A tanyát a rendszerváltás után vettük át, ekkor bontotta szárnyát a falusi turizmus szövetség, amelybe beléptünk – mutatkozott be a házigazda, Gedeon Zsolt. Mint mondta, az utóbbi években a vendégek igényei folyamatosan nőttek. Ezeket figyelembe véve olyan tanyát igyekeztek létrehozni a bugaci puszta közepén, amely körülbelül olyan udvarral rendelkezik, mint amivel a múlt század elején bírt ez az ősi településforma.
origo.hu
Gondban a rendszer a megújulók miatt
