Kérdéses az uniós különadó bevezetése

<p>Javaslatokat jelent be holnap az Európai Bizottság a hosszú távú európai uniós költségvetési szerkezet felülvizsgálatára; az egyik fő kérdés, hogy a nemzeti megszorító intézkedések idején felveti-e a végrehajtó testület egy uniós különadó bevezetésének szükségességét.</p>

Leginkább a nettó befizetők sürgetik a reformot, azok az országok, amelyek többet fizetnek be az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan kapnak. Ők arányosabbá akarják tenni a befizetéseket, és szeretnének teljes bizonyosságot afelől, hogy adófizetőik pénzét olyan célokra fordítják, amelyek tényleges uniós hozzáadott értéket jelentenek mindennapi életükhöz. A távirati iroda tudósítása szerint a bizottság főként a költségvetés finanszírozására jelent be javaslatokat, s a kiadások rendjére vonatkozó változások lehetőségét veszi nagyító alá. A testület azt is vizsgálni igyekszik, hogyan szolgálhatná jobban a büdzsé a kiadások hatékonyságát, különös tekintettel a lakosság és az egységes belső piac érdekeire.
A strasbourgi bizottsági ülésen jóváhagyandó javaslat a várakozások szerint meglehetősen általános lesz, mert míg több lehetőséget felsorol, egyikre sem voksol. A bizottság tagjai csak a közzététel napján véglegesítik a dokumentumot. Ám szinte bizonyos, hogy a javaslat felveti a Nagy-Britanniának egyedülálló módon járó költségvetési visszatérítés megszüntetését – mint az utóbbi büdzséviták során rendszeresen. Ugyanakkor erre brit részről már előre úgy reagáltak, hogy még az említése is puszta időpocsékolás.
A költségvetés felülvizsgálata több más folyó üggyel kölcsönhatásban van. Közülük a legfontosabb talán a közös mezőgazdasági politika reformja. A felülvizsgálat során szó van a belső felzárkóztatást szolgáló kohéziós politika átszerkesztéséről is: ennek bizonyos elemeit néhány tagállam eltörölné, másokat átcsoportosítana a jelenleginél is célzottabb kiadási területekre. A mezőgazdasági kiadások, s a strukturális és kohéziós támogatások az uniós kiadások meghatározó részét képezik, hétéves viszonylatban az ezermilliárd eurót közelítő összegeket jelentenek.

Trichet szigorítana. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet vasárnap lapnyilatkozatban is erősen sürgette, hogy az EU-tagországok tökéletesen tartsák be a stabilitási és növekedési paktum betűjét és szellemét, és támogatva, de kevesellve az Európai Bizottság szigorító javaslatait, úgy vélte, gyorsított eljárásban szinte automatikus szankciókkal kellene büntetni a szabályokat megszegő országokat. Az EU 1997-ben kötött, azóta többször módosított stabilitási és növekedési paktuma írja elő, hogy az államháztartás hiánya egy-egy évben nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, a bruttó közadósság pedig a 60 százalékát, és rögzíti a szabályszegők elleni túlzottdeficit-eljárás menetét.