Legyőzte saját sztereotípiáit Norvégia

A kemény szigorítások hatására egyre kevesebb alkoholt fogyasztanak és lényegesen konszolidáltabban szórakoznak az emberek Norvégiában. Az északi depressziónak nyoma sincs, statisztikailag pedig feleannyi öngyilkosságot sem követnek el, mint Magyarországon. A skandináv ország lakói maguk vetkőzik le a róluk kialakított sztereotípiákat, miközben egy olyan jóléti társadalom vívmányait élvezik, amelyet meg sem suhintott a két éve a világon végigsöprő, hatásában máig érezhető globális gazdasági válság szele.

Természeti adottságok. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján már látszik, hogy a bolognai rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sok esetben pedig korrekcióra szorulna – mondta lapunknak Curt Rice. A tromsöi egyetem rektorhelyettese szerint ráadásul, mivel Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, így ebbe a kérdésbe sem szólhat bele, ennek ellenére az oktatás terén is minden uniós szabványt kötelezően beépít saját jogrendszerébe, ami olykor ellentmondásokat idézhet elő például az egyetemi rendszerben. Rice ugyanakkor úgy véli, az uniós Erasmus-ösztöndíj jót tesz az egyetemek közötti partnerségnek. Az északi sarkkörön túl fekvő város felsőoktatási intézményébe egyébként csaknem hatezer hallgató jár, és a rektorhelyettes szerint az elmúlt években kifejezetten jó arányban – mintegy hatvan százalékban – tudták helyben tartani például az orvosképzésben végző hallgatókat. Az egyetem egyébként a helyi adottságokra – környezetvédelem, biológia, halászat – épít, és együttműködik a környék nagy kutatóintézeteivel, így a tromsöi sarkköri környezetvédelmi központtal is. (B. R.)

Már az első séta alkalmával megfigyelhető, hogy a norvég főváros lakóit nem igazán rázta meg a lassan két éve kezdődött gazdasági válság. A recenziónak nyoma sincs, jól öltözött, napszemüveges fiatalok, divatlapból előhúzott, öltönyös üzletemberek korzóznak mindenfelé, sokan pedig a környező kávéházak utcafrontra néző teraszain élvezik a kellemes szeptemberi napsütést. Oslo impozáns sétálóutcájában, a Karl Johans gatén szinte valamennyi világmárka üzlete megtalálható. Az oslóiak pedig gyakran az árakat sem nézve kedvükre szédelegnek egyik bolttól a másikig, hogy megvegyék a nekik tetsző darabokat.
Tehetik mindezt úgy, hogy az átlagfizetések igen kedvezők. A férfiak esetében 37 100 (1,37 millió forint), míg a nőknél 32 300 korona (1,2 millió forint). A legjobban a pénzügyi, illetve az olaj-, gáz- és bányászati szektorban keresnek, ennek csaknem másfélszeresét, míg egy középiskolai tanár alig néhány száz koronával kap kevesebbet az átlagnál.
Ehhez képest a tömegközlekedés nem számít kifejezetten drágának. Noha a menetjegy ára (26 korona – 960 forint) kissé borsos, a napijegy (70 korona – 2590 forint), illetve a havibérletek (húsz év alatti, illetve nyugdíjas: 285 korona – 10 500 forint, felnőtt: 570 korona – 21 ezer forint, diák: 340 korona – 12 600 forint) ára a helyi fizetésekhez képest elenyésző tétel. Oslóban hat metróvonal működik, egy központi körgyűrű körül közlekednek a város alatt, a végállomások pedig egy-egy külvárosba vezetnek ki. A buszokra érvényes menetjegy vagy bérlet nélkül fel sem lehet szállni, az utasokat pedig – akárcsak Budapesten – az ellenőrök razziaszerűen bármikor érvényes menetjegyük felmutatására kérhetik.
A norvég főváros főutcáján – a budapesti Váci utcától eltérően – a különféle szolgáltatást, promóciókat kínáló fiatalok nem a külföldieket, hanem a helyi lakosokat célozzák meg. Amint kiderül, hogy az általuk megszólított személy nem norvég, és még csak nem is él Oslóban, egy mosoly kíséretében azonnal kellemes időtöltést kívánnak, és új járókelő után néznek. A szórakozás, esti mulatozás egyébként közép-európai szemmel nézve rettentően drága. A kocsmákban hatvan korona (2220 forint) alatt nemigen lehet egy korsó sört venni. A tömény italokat még ennél is magasabb áron, legalább 80-90 koronáért (3000-3300 forint) kínálják. Ebből a szempontból a boltok sem számítanak feltétlenül olcsónak, egy dobozos sört például 23 korona (850 forint) alatt nem nagyon lehet vásárolni. Ráadásul az éjjel-nappali üzletekben sem lehet szeszes italt kapni, a nagyobb áruházakban pedig hétköznap este 8-ig, szombaton délután 6 óráig lehet alkoholt venni. Vasárnap az éttermeken és kocsmákon kívül az egész országban képtelenség alkoholtartalmú italokhoz jutni. Az utcán nem is nagyon látni részeg embert. A mértéktelen alkoholfogyasztás pedig a fiatalok körében sem látványos. A baráti társaságok, párok egy-egy italra, kávéra vagy üdítőre térnek be a helyi kocsmákba, egy-másfél órát beszélgetnek, majd távoznak. Az egyik kávézó, a Cafe Sör pultosai lapunknak azt mondták, ez Oslóban megszokott tendencia. A fiatalok vagy otthon, házi összejöveteleken, vagy az egyetemi kollégiumokban szoktak iszogatni, és onnan esetleg elmennek egy szórakozóhelyre táncolni. Igaz – magyarázták a helyi szokásokat –, a péntek és a szombat sokkal mozgalmasabb, többen mennek el mulatozni, hétköznap főleg a norvég fővárosba látogató turisták adják a törzsközönséget.
A magyar szemmel kemény korlátozásnak megvannak az eredményei. A csaknem ötmilliós Norvégiában a legfrissebb adatok szerint a nők várható élettartalma 83, míg a férfiaké 78 év. A növekvő életkilátásokat javítja, hogy a dohányosok száma is drasztikusan csökkent az elmúlt mintegy negyven évben. Jelenleg a norvég nők és férfiak között is mintegy húszszázalékos a nikotinfüggők aránya. Külön érdekesség, hogy a gyakran sztereotípiaként élő, a skandináv országokra jellemzőnek hitt alkoholizmussal és a depreszszióval összefüggésbe hozott öngyilkosságok száma relatíve alacsony Norvégiában. A 2008-as statisztikák szerint 505 fő vetett véget életének saját kezűleg, összehasonlítva a kétszer akkora népességű Magyarországgal, ahol csaknem 2400 fő dobja el magától az életet, nem tűnik olyan drasztikusnak.
Noha a bűnözési statisztikák az 1960-as évek óta növekvő tendenciát mutatnak, az elmúlt egy évtizedben öt százalékkal esett a bejelentett bűnesetek száma. Különösen igaz ez a vagyon elleni cselekményekre, ahol 18 százalékos visszaesés történt. Jelentősen, mintegy negyven százalékkal nőtt a szexuális visszaélések, 28 százalékkal pedig az erőszakos bűnesetek száma. Ugyanakkor – a 2008-as adatok szerint – az országban mindössze 27 gyilkosságot követtek el egy év alatt.