Még mindig a kereskedőláncok diktálnak

Törvények ide vagy oda, szinte lehetetlen teljes mértékben megakadályozni azt, hogy a nagy áruházláncok adott esetben visszaéljenek erőfölényükkel – hangzott el a Versenyjogi Kutatóközpont tegnapi konferenciáján.

A jelenlegi szabályozás legnagyobb hibája, hogy a kis és a nagy beszállítókat egy kalap alá veszi, vagyis semmiféle védelmet nem ad a kisebb gyártóknak, beszállítóknak, gazdáknak – hangsúlyozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára tegnap a Versenyjogi darázsfészek: nagyméretű áruházláncok beszerzési politikája című rendezvényen. – Pedig a beszállítók között számos nagy tőkeerejű vállalkozás van, amely akár a kereskedelmi láncoknak is képes diktálni, nem is beszélve a kisebb beszállítókkal szemben fennálló erőfölényről.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi szabályozás nem tudja megakadályozni az erőfölénnyel való visszaéléseket, mert azok egy részét jogi eszközökkel nem is lehet megszüntetni. Ezt mutatják a külföldi példák is. Nagy-Britanniában például a szigorú törvények ellenére az áruházláncok a korábbinál nagyobb teret nyertek, Németországban pedig a kezdeti fellendülést követően visszaesett az eljárást kezdeményező beszállító cégek lelkesedése. A Gazdasági Versenyhivatalt képviselő Sükösd Péter elmondta, hogy visszaélést feltételező bejelentés sok akad, de nevét a bejelentők jó része nem vállalja, pedig a hivatal szigorúan bizalmasan kezeli adataikat.
A szabályozás év eleji szigorodása óta az áruházláncok által felszámított különféle díjak száma és mértéke csökkent, pluszbevételekhez inkább az úgynevezett bónusztámogatási rendszerben jutnak hozzá. A díjak felszámításakor a hivatal azt vizsgálja, hogy a kereskedőlánc érdekeit szolgálja-e annak megfizetése, mert ha igen, akkor elindítják az eljárást ellenük. A bónuszrendszerben a kereskedő csak akkor kérhet engedményt az árból, ha az egyértelműen forgalomnövelő hatású, azaz a kereskedőnek és a beszállítónak is bevételnövekedést jelent. Ellenkező esetben büntetésre számíthat. A legnagyobb gond, hogy a kereskedőláncok a pluszpénz fizetésének megtagadásakor szerződésbontással fenyegetőznek, de csak szóban. S így nem indítható eljárás ellenük.
Ugyanakkor nehezíti a hatóságok munkáját, hogy egy-egy nagyobb áruházlánc szerződésenként általában 60-70 melléklettel dolgozik, amelyből csak 8-10 kerül be egy átlagos megállapodásba, azaz mindegyik egyedinek minősül. Ezért nehéz bizonyítani, hogy a cég általános szerződési feltételei hátrányosan érintik a beszállítókat.