Az FHB lakásárindex – amely az idei esztendő első fél évi adatai alapján készült – azt jelzi, hogy a hazai lakásárak csökkenése lényegében megállt. A trendváltással kapcsolatban ugyanakkor nem árt az óvatosság. Mint Harmati László vezérigazgató-helyettes kifejtette: a lakásárak emelkedése elhúzódó folyamat lesz. A gazdasági válságot követő sokk döntően tavaly, a harmadik negyedévben „futott végig” a piacon, ekképpen az idei első fél évben – az előző év azonos időszakához képest – átlagosan 8,5 százalékos árcsökkenést mértek, míg tavaly, a negyedik negyedévhez viszonyítva stagnáltak a lakásárak. Összességében az FHB várakozása – miszerint az ármérséklés lelassul – bekövetkezett. Kedvezőtlen viszont, hogy a lakáspiaci forgalom mélyponton van. A számok önmagukért beszélnek: 2009-ben például, a „leggyengébb” évben 158 ezerről 91 ezerre mérséklődtek a vételek-eladások. Jövőre lassú javulás következhet be.
A háttérben az áll, hogy a lassan stabilizálódó gazdaság állapota törékeny. Magyarország elsősorban az exportteljesítményének köszönhetően lendül túl a mélyponton, miközben a belső kereslet és fogyasztás továbbra is szűk. Ennek ellenére új jelenségek is megfigyelhetők a piacon, jelesül: egyre többen érdeklődnek az eladásra kínált ingatlanok iránt. A potenciális vevőnek jók az alkupozíciói, noha az értékesítés ideje hoszszabbra nyúlt. A kereslet élénkülése tehát jó jel, kedvező még akkor is, ha az eladó mereven – józanul – jár el, és nem értékeli le saját otthonát.
A hitelezési adatok az egy évtizeddel ezelőtti állapotokat tükrözik az FHB szerint. Úgy tűnik, hogy a szabályozások szigorodása, továbbá a tisztán fedezetalapú hitelezések és a devizaalapú jelzáloghitelek megszűnése kedvezőtlenül hatott a hitelkínálatra. A hitelezési adatok ugyanis nem mutatják az élénkülés jeleit. A forintban felvett hitelek állománya zsugorodott, viszont a devizaalapúak értéke – a svájci frank árfolyam-emelkedésével – növekedett.
origo.hu
Magyar Péter fenyegetőzni kezdett miután volt barátnője kitalált róla
