Méregdrága csomagolás

Bár a 2008-as pénzügyi válság egyik fő vétkesének tartott hitelminősítők és bankok felelősségre vonása elakadt, a norvég kormány az értékpapírok téves besorolásáért és megtévesztésért közel 850 millió dollárra perelte be a Citibankot. Ekkora kár érte ugyanis a norvég központi bankot, amiért a Citigroup kínálta kötvényeket vásárolt, amelyekről később kiderült: fabatkát sem érnek.

Miközben az Európai Unióban immár másfél éve tart a terméketlen vita a pénzügyi válság kialakulásáért felelősnek tartott hitelminősítők megregulázásáról, addig a norvég kormány végre a tettek mezejére lépett. A központi bank összesen 835 millió dollárra (mintegy 160 milliárd forintra) perelte be az Egyesült Államok negyedik legnagyobb bankját, a Citigroupot kétes jelzálogfedezetet rejtő, ám jó befektetésnek minősített értékpapírok eladásáért, valamint a jegybank félrevezetéséért. A norvég központi bank érvelése szerint 2007– 2008-ban összesen ennyi kár érte a világ második leggazdagabb biztosítójának számító kormányzati nyugdíjalapot, amiért a Citi rossz követeléseket sózott rá átcsomagolt formában, és eltitkolta az értékpapírok valódi kockázatát. A periratok szerint az értékesítéskor a Citi nem fedte fel a bank valódi pénzügyi helyzetét, és „azt a veszélyt sem, amit a profit érdekében bevállalt, és amelyet elhallgatott ügyfele előtt”.
A norvég jegybank nemcsak a pénzintézetet, hanem annak jelenlegi és volt vezetőit is beperelte információ visszatartáásért és megtévesztésért. Az összesen 300 milliárd dollárnyi kétes jelzálog-követelések bespájzolása és a valódi pénzügyi helyzet elkendőzése miatt a bankot 2008-ban csak azonnali kormányzati segítség árán lehetett kimenekíteni a csődhelyzetből, a mentőöv az amerikai adófizetőknek összesen 45 milliárdjába került, így a kormány jelenleg is 18 százalékban tulajdonos az óriásbankban. Ennek ellenére a most bíróság elé citált vezetők markát is hét számjegyű prémium ütötte a tavalyi és a 2008-as év veszteségei után, idén pedig csak a közfelháborodás miatt olvadt 400 millió dollárra a kifizetendő prémiumok összege. – Addig nem tér vissza a bizalom a bank iránt, amíg nem fogják viszsza a prémiumokat – nyilatkozta a bónuszok nyomán kitört botrány kapcsán John S. Reed, a Citigroup egyik alapítója, aki szerint a mostani vezetők „semmit sem értettek meg a válságból, és már teljesen elszakadtak a valóságtól”.
A Citinek nem ez az első esete a bírósággal, bár Amerikában eddig viszonylag kesztyűs kézzel bántak velük. A tengerentúli tőzsdefelügyelet szintén a befektetők megtévesztése miatt perelte be a pénzintézetet még júliusban, végül a Citinek összesen 75 millió dollár bírságot kellett leszurkolnia. A bank két korábbi vezetőjének is meggyűlt a baja a tőzsdefelügyelettel, ám ők is viszonylag jelképes – 100 ezer illetve 88 ezer dolláros bírsággal – megúszták a felelősségre vonást. A norvég jegybank kártérítési pere – amelynek indokát a Citigroup visszautasítja – mindenesetre sokkal komolyabb, mint az eddigi bírósági ügyek, és mérföldkő lehet a hitelminősítők és a bankok felelősségének szétválasztása vonatkozásában.