Történészek szerint az erdélyi népfajok erőállományának a magyarságra nézve végzetes metamorfózisa a XVII. század második és a XVIII. század első felében játszódott le. Hogy a folyamat ható okai közül mekkora szerepe volt a tatár és török betörések által a magyarlakta völgyekből elhurcolt vagy legyilkolt tízezreknek […] s mekkora másrészt a kuruc szabadságharcok idején és már előbb is sűrűn fellépő nagy pestisjárványoknak, amelyek a közlekedési vonalak mentén elhelyezkedő magyarság sorait sokkal jobban ritkították s ismét mily nagy a kuruc szabadságharc leverését követő német és rácz dúlásoknak s végül, de éppen nem utolsósorban, hogy mennyi része volt megint a Havasalföldről és Moldvából való tartós beszivárgásnak: azt aligha sikerül tisztázni. Legalábbis a tömegészlelésekhez fűződő igényeknek megfelelő pontossággal. Csak az az egy bizonyos, hogy a magyarság ritkult rendjeiben támadt hézagokat a jobban megkímélt és külső segítséggel, bevándorlással is felfrissülő románok töltötték be. Hogy azután a birtokos családok egyéni érdekből szívesebben alkalmazták az igénytelenebb és fogyatékosabb öntudatú román jobbágyot, mint a magyart, az ismét történetileg igazolható tény. Ténynek veszik azt is, hogy az ilyen jellegű jobbágytelepítéseknek erős románosító hatásuk volt.
A történetíróink által tisztázott tényeken felül nem lehet említés nélkül hagyni azt sem, hogy a magyarság sorait a legkülönbözőbb háborúk – mint hadviselésre alkalmasabb rétegét – jobban ritkították; valóságos kontraszelekció történt ilyen módon! A jobb használhatóságon felül lehetett ennek más oka is; a fejletlenebb és nehézkesebb katonai közigazgatás mellett nem lehetett könnyű a távoli havasok vagy az egészen félreeső községek pásztorát, félnomádját megtalálni és katonasorba állítani. A magyarság a völgyekben és a főútvonalak mentén élt. Hogy azonban az alkalmasságra befolyással levő faji jelleg sem lehetett mellékes, arra éppen újabb adatok világítanak rá. Az első világháborúnak a véres veszteségeit Winkler, a bécsi egyetem mostani professzora dolgozta fel, területi részletekben is feltüntetve a hősi halottak számát. A minket érdeklő Erdélyen belül a legnagyobb a hősi halottak száma a lakossághoz mérten a három színszékely megyében. És ez az általános állításkötelezettség időszakában volt! Milyen lehetett a különbség akkor, amidőn a harcra való alkalmasság fokát s a megbízhatóságot külön is mérlegelték, s amikor ezek a körülmények a magyarság állományának erősebb felhasználását és elhasználását eredményezték?
(Schneller Károly: Szórványok és szigetek sorsa Kolozs vármegyében, 1943)
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
