Hitler és a németek – Népközösség és bűntett címmel a berlini Történeti Múzeumban megtekinthető tárlat mintegy ezer négyzetméterén hatszáz eredeti, valamilyen formában a Führert ábrázoló használati tárgy és négyszáz fénykép, plakát igyekszik választ adni arra a kérdésre, hogyan eshetett áldozatul egy egész nép a diktátornak, akit Hans Ottomeyer, a múzeum igazgatója söpredékből kiemelkedett bűnözőnek nevezett. A február elejéig látogatható kiállítás nem Adolf Hitler személyét helyezi előtérbe, hanem diktatúrájának struktúráját igyekszik átvilágítani, magyarázattal szolgálni, miként sikerült milliókat bűvöletbe ejtenie. A tárlat arra is rámutat, hogy a diktátor nem démonként telepedett rá a németekre és ragadta magához a hatalmat, hanem hosszú időn keresztül sokkal inkább a bűvölet hulláma sodorta magával az embereket. „Hitler meglehetősen fakó figura volt, de megszemélyesítette azokat az elvárásokat, amelyek az 1920-as években népszerűek voltak. Megígérte a németeknek azt, amire sokan vártak: jólétet, utazásokat, autókat. Ő volt a megváltó” – hangoztatja a kiállítás kurátora. Az interaktív tárlat bejáratánál kivetített életképek fogadják a látogatókat, akik számtalan – mindeddig a múzeum raktáraiban porosodó – tárgyat és dokumentumot megtekinthetnek, így a Mein Kampf nyolc különböző nyelvre lefordított kötetét. Az átfogó Führer-kultuszt rengeteg használati tárgy bizonyítja: a diktátor képmásával ellátott söröskorsók, a gyerekek hozzá intézett hálálkodó levelei, a horogkereszttel díszített lampionok, a kiskereskedő büszkeségét kifejező felirat „végre kizárólag árja húsvéti tojásokat árulunk”, az evangélikus nőegylet adományozta, kereszt formájában hímzett, a Hitlerjugend és az SA alakulatait ábrázoló falikárpit, a Bajorországban létesített nyaralója iránt érdeklődők hosszú sora.
Az egyik teremben egy-egy kivetítőn Hitler szónoklatait hasonlítják össze az őt nagyszerűen parodizáló Charlie Chaplinnel, aki a Nagy diktátor című filmjében éppen olyan grimaszokat vágott, forgatta szemeit és ropogtatta a hosszúra nyújtott „r” betűket, mint Hitler. Érdekes darabjai a kiállításnak az Egyesült Államokban készült körözési plakátokon a diktátort hatféleképpen ábrázolták, így például körszakállal, szemüveggel, kopaszon vagy lezselézett frizurával. A Der Spiegel hetilap kiállított darabjai azt is bizonyítják, hogy Hitler vonzereje a háború után sem csökkent, a lap negyvenötször jelent meg címlapján a képével, és minden alkalommal magas példányszám kelt el belőlük.
origo.hu
Egy állami állást eltitkolt vagyonnyilatkozatából Magyar Péter
