Nyolcvanezerig kúszhat a minimálbér

Nyolcvanezer forint körüli havi összegre emelkedhet jövőre a jelenleg 73 500 forintos minimálbér. Szakértők szerint a legkevesebbet keresők járandóságának növelése némileg az átlagos keresményt zsebre tevők fizetését is felsrófolhatja.

Élénken foglalkoztatja a szakmát és a közvéleményt, hogy a jövőre életbe lépő adószabályok nyomán miként módosul a minimálbér. A kormány terveiről eddig napvilágra kerülő információk azt valószínűsítik, hogy a következő esztendőben a jelenlegi 73 500 forintos minimálbér növekszik majd. Kérdés, mennyivel, s az sem mellékes, hogy az emeléstől milyen hatások várhatók.
Lőcsei Tamás szerint jövőre a minimálbér megközelítheti a nyolcvanezer forintot, ám ezt a lélektani határnak számító összeget feltehetőleg nem lépi túl. A PwC adótanácsadó cég partnere a következményekről szólva lapunknak kifejtette: a legkisebb kereset növelése nyomán szükségszerűen emelkednek a magasabb jövedelmek is. A minimálbér felsrófolása akár a havi bruttó kétszázezer forintos keresményig is éreztetheti hatását – természetesen itt már csak csekély mértékben. Lőcsei Tamás úgy véli, hogy a minimálbér emelése a gazdaság fehéredését hozza. A szakember emlékeztetett arra, hogy felmérések szerint az egymillió hazai minimálbéres nagyjából kétharmada feketejövedelemre is szert tesz. Az adótanácsadó egy példával szemléltette a minimálbér-emelés legalizáló hatását: tegyük fel, hogy az alkalmazottat eddig 73 500 forintra jelentették be, s emellett minden hónapban kapott további ötvenezer forintot feketén. A minimálbér után fizettek ugyan járulékot és havi pár száz forint adót, ám a zsebbe kapott summából egy fillért sem látott az állam. Jövőre magasabb, nyolcvanezer forint körüli összeg után róják le a társadalombiztosítási járulékokat, s nem zárható ki, hogy az érintettek jövedelemadója is emelkedik. Vagyis az eddig feketén adott pénz egy része a közkasszát gazdagítja majd. Lőcsei Tamás arra számít, hogy a minimálbért jórészt adómentessé tevő adójóváírást jövőre szűkíti a kabinet, ám a lépés minden bizonnyal nem ront az alacsony keresetűek jövedelmi helyzetén.
Kérdésünkre Vámosi-Nagy Szabolcs értelmes politikai döntésnek nevezte azt a kormányzati törekvést, miszerint az adóváltoztatásokat úgy kívánják megvalósítani, hogy a módosításokkal ne járjanak rosszul a kisebb bérből élők. Az Ernst & Young adószakértője emellett helyesnek tartaná, ha a minimálbért keresők a mostaninál nagyobb összeggel járulnának hozzá a közkiadásokhoz. A szakember elmondta: az érintett munkavállalók a jelenlegi 73 500 forintból jórészt csak társadalombiztosítási járulékot fizetnek, vagyis saját nyugdíjukat és egészségügyi ellátásukat fedezik, az állam más költségeihez kevéssé járulnak hozzá. Mindezt szemlélteti, hogy az 1,2 millió minimálbéres mindössze a jövedelemadó-bevétel hat százalékát rója le. Emiatt Vámosi-Nagy szerint a minimálbérért foglalkoztatottaktól legalább jelképes adót be kellene szedni. Az adóhivatal egykori elnökhelyettese a gondolatmenetet folytatva közölte: ha a kisebb keresetűektől nem kérnek a mostaninál nagyobb összegű közterhet, akkor a gyermekek után járó, jövőre életbe lépő adókedvezményt sem tudják majd érvényesíteni. Akinek ugyanis nincs adója, azon nem segít az adókedvezmény. Vámosi-Nagy Szabolcs egyébként kételkedik abban, hogy az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer mérsékelné az adóelkerülést. Szerinte ugyanis aki ki akarja húzni magát a közterhek viselése alól, azt ebben a kisebb állami elvonás nem gátolja meg, ugyanis 17 százalékos járulékot mindenképpen fizetnie kell. A szakember rögzítette: bár az egykulcsos adót járható módszernek tartja, megítélése szerint a gazdasági fellendülést a munkáltatói járulékok csökkentése segítette volna inkább. A minimálbérre visszakanyarodva úgy fogalmazott, hogy az emeléssel óvatosan kell bánni, a túlzott srófolás ugyanis veszélybe sodorhat egyes gazdasági ágakat. A szakember arra számít, hogy a legkisebb kereset összege jövőre elérheti a nyolcvanezres szintet.
– Az elmúlt években óvatosan nyúltak a minimálbérhez, így most helye van az emelésnek – mondta felvetésünkre Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint jövőre a gyermekek után járó, a hírek szerint tízezres összegű adókedvezmények nagyban segíthetik a nagycsaládosok életét. Ha ugyanis valaki százezres fizetésért vállal munkát három gyerek mellett, annak lényegében nem kell majd adót fizetnie. Más szakemberek a létminimum miatt tartják fontosnak a minimálbér emelését. Felmérések szerint a megélhetéshez legalább havi 74 ezer forintra van szükség, ám a minimálbérből a járulékok levonása után ennyi sem marad.