Hajszálnyival kisebb volt a pénzromlás üteme az elemzők által vártnál szeptemberben, így szakmai vélemények szerint tovább csökkent a kamatemelés veszélye. Az egy évre visszatekintő árdrágulás mértéke 3,8 százalékon állt meg az előző hónapban. – Már augusztusban érezhető volt, hogy kezdtünk közeledni a jegybanki inflációs cél felé, és ezt a szeptemberi adat sem írta felül. Továbbra is ehhez hasonló eredményeket várunk, s az sem kizárt, hogy 2011 végére elérjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) háromszázalékos inflációs célját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Gerőcs Tamás, az Equilor elemzője. A szakember szerint a külső környezet továbbra sem gyakorol inflációs nyomást hazánkra, sőt a fejlett gazdaságokban inkább az ellenkezőjétől, deflációtól tartanak a közgazdászok.
Ezzel szemben a jegybank berkeiben még mindig az inflációs nyomás miatt aggódnak. Király Júlia alelnök épp egy tegnapi sajtótájékoztatóján fejtette ki, hogy a globális piacon, különösen az élelmiszerek és a nyersanyagok terén erőteljes áremelkedés figyelhető meg, amit némileg ellensúlyoz Magyarországon az alacsony belföldi kereslet. Az árdrágulás ütemének várható romlása miatt Simor András jegybankelnök és Bihari Péter monetáristanács-tag az augusztusi kamatdöntő ülésen már a kulcs emelésére szavazott, pedig ez szakértők szerint a nemzetgazdaságnak igen ártalmas lett volna. (Szeptemberben az MNB „két héjája” le is tett erről a szándékáról és a monetáris tanácsban már senki nem terjesztett elő javaslatot a ráta növelésére.)
– Nem véletlen, hogy Simor Andrást választotta az Euromoney című szaklap az idén az év jegybankárának a felzárkózó európai régióban. Az MNB vezére ugyanis köztudottan a kamatemelés pártján van, ez pedig a külföldi pénzügyi köröknek igen szimpatikus álláspont, a magas kamat bizonyos befektetőknek ideális – így kommentálta lapunknak a jegybank egyik vezető beosztásában lévő alkalmazottja a kitüntetéssel kapcsolatos hétvégi hírt. A díjat érdekes módon a jegybankelnök az árstabilitás elérése és a pénzügyi rendszer biztonságának megőrzése érdekében kifejtett munkájáért nyerte el, miközben ezen feltételek egyike sem teljesül Magyarországon. Jegybanki nyilatkozónk szerint nincs ebben semmi ellentmondás. Ha azt nézzük, hogy a felzárkózó országok központi bankjainak elnökei közül ki az, aki leginkább ragaszkodik a kamatemeléshez és az inflációs célkövető rendszerhez, akkor Simor nyilvánvalóan az élvonalban helyezkedik el. – Más kérdés, hogy értelmes dolog-e ezt a fajta jegybanki politikát folytatni. Mert szerintem nem az, ugyanis nem szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit – hangsúlyozta a szakértő.
Kormányzati körökben egyébként úgy vélik, hogy a külföldi lap kitüntetése egyfajta üzenet a jegybankelnök fizetését kétmillió forintra csökkentő Orbán-kabinetnek. A díj ugyanis külföldi közgazdászok, elemzők és bankárok véleményét tükrözi, akik ezen keresztül Simor András munkája iránti elismerésüket hangsúlyozzák.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
