A kormánypártok kihelyezett nyár végi frakcióülésén azt mondta: ha kell, ősztől csattogtatni fogja a frakcióvezetői ostorát a parlamentben, amennyiben a Fidesz képviselői megszegik az úgynevezett kötelező bennülési rendet. Ennek ellenére azóta több plenáris ülésen is üres padsorokat láthattunk a frakcióban. Mégis a csendesebb retorziók mellett döntöttek?
– Viccesen mondhatnám, hogy akik ismernek, halk, de hatékony gyilkosnak tartanak. Komolyra fordítva a szót, a kétharmados többség óriási felelősséget jelent az Országgyűlés tekintélyének visszaállításában. 1990 óta a demokratikus intézmények közül a legsúlyosabb veszteséget a társadalmi támogatottság és elismerés tekintetében a parlament intézménye szenvedte el. Ez részben összefüggésben van azzal a viselkedéskultúrával, ami meghonosodott a Házban, és aminek egyik legfontosabb eleme a parlamenti jelenlét. Az őszi ülésszak első néhány hete próbaidőszak volt, és ez alapján nem olyan rosszak a tapasztalataim. Negyven-ötven képviselőtársam folyamatosan az ülésteremben volt, az utolsó héten már egészen jól alakult a jelenlét, amit egyébként folyamatosan ellenőrzünk.
– Ez a létszám azonban nem éri el az ön által meghatározott hetven főt. Büntettek már a hiányzásért?
– Bírságot még nem szabtunk ki, mert rengeteg nemzetközi kötelezettség van, például a soros EU-elnökség miatt. Hiába írok elő hetvenfős jelenlétet, ha valakinek Brüsszelbe kell menni, nem mondhatom, hogy ne menjen. Továbbra is a meggyőzés erejével élek, de lassan itt is eljön a bírságolás időszaka. A négyötödös, illetve kétharmados szavazásról történő hiányzás eddig is 150 ezer forintos automatikus bírságot vont maga után. Több tucat képviselőtársam már be is fizetett több mint ötmillió forintot, amit átutaltunk az ökumenikus szeretetszolgálat számlájára.
– Beigazolódni látszik az a korábbi kijelentése, hogy az őszi parlamenti munka nehezebb lesz, mint a tavaszi volt. Az önkormányzati választások után a képviselőcsoport csaknem harmada már valamely település polgármestereként is dolgozik. Hogyan lehet két lovat megülni egyszerre?
– Sokkal inkább az a kérdés, hogy meddig lehet. 2014-et vízválasztónak tekintem, mert akkor, ha kisebb lesz a parlament, nyilván felvetődik, hogy mi lesz a polgármesterek és a parlamenti képviselők öszszeférhetetlenségének kérdésével. Azt nem tartom jó gondolatnak, hogy az egész magyar önkormányzati rendszer és a helyhatósági rendszer kimaradjon a jogalkotási folyamatból. Valóban több lett a munka, ráadásul a következő hetekben is lesznek a kormányzatnak, illetve a képviselőtársaimnak olyan kezdeményezései, amelyek a jogalkotás eredeti menetrendjében nem szerepeltek.
– Mondana példákat?
– Ezekről a miniszterelnök úr időben tájékoztatja majd a nyilvánosságot. Például a magánnyugdíjpénztárak kapcsán nyilvánvalóan vannak halasztást nem tűrő kérdések.
– Az ellenzék szerint a kormány éppen arra készül, hogy ellopja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket és a felhalmozott tőkét.
– Az a baj, hogy a szocialisták, bármi kerüljön szóba, csak a lopásra tudnak gondolni, mivel az elmúlt nyolc évben bármi is került szóba, csak loptak. Mi senkinek a pénzét nem fogjuk lenyúlni, aki nem tér vissza az állami rendszerbe, azzal tisztességesen elszámolunk. Meg kell védeni a jelenlegi és jövőbeli nyugdíjasok kifizetéseit, ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk az emberek megtakarításhoz és öngondoskodáshoz való jogát. Az állami garanciákat viszont csak az állami nyugdíjrendszer keretei között tudjuk biztosítani.
– Sokak számára megnyugtató megoldást jelenthetne az állami rendszerben vezetett egyéni számla. Lesz ilyen lehetőség?
– Elkerülhetetlennek tartom ennek a bevezetését, minél hamarabb meg kell valósítanunk az egyéni nyilvántartásokat. Azt szeretném, ha az Országgyűlés már az idén foglalkozna ezzel a kérdéssel.
– Elképzelhetőnek tartja-e, hogy idővel ez a téma is átkerül az elszámoltatási ügyek közé, illetve felmerülhet-e büntetőjogi felelősségre vonás az elmúlt 12 év nyugdíjpénztári gazdálkodását vizsgálva?
– Remélem, és határozottan támogatom az elszámoltatást ezen a területen is. Számunkra nagyon fontosak azok az emberek, akik gondoskodni akarnak magukról, ezért nem zárható ki a büntetőjogi felelősség kérdése sem. Tudjuk, hogy jelentős érdek-öszszefonódások vannak: a nyugdíjpénztárak létrehozása az SZDSZ–MSZP biznisze volt, amelybe bevonták a szakszervezeteket is.
– A kiszivárgott hírek szerint a 2011-es büdzsében a közszférát érintő öt-, illetve tízszázalékos létszámleépítés szerepel, amely több tízezres nagyságrendben érintheti az önkormányzatok dolgozóit is. Okozhatnak az ebből fakadó érdeksérelmek bármilyen konfliktust a kormány és a frakció azon tagjai között, akik településvezetőként munkáltatók is egyben?
– A kormány reményeim szerint október 29-én benyújtja azt a költségvetést, amelyben az állam magán kezdi majd a spórolást. A bürokrácia Magyarországon életformává vált, és az a pazarlás, ami az elmúlt nyolc évet jellemezte, nem folyhat tovább. A másik kérdés az önkormányzatoknak az ügye. Azzal az illúzióval, hogy egy önkormányzat figyelmen kívül hagyhatja az üzemhatékonysági és gazdaságossági szempontokat, le kell számolni. Van az önkormányzatoknak egy szűk rétege – jellemzően a hátrányos helyzetű települések –, ahol az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Ott nem látom reális esélyét a további hátrálásnak, de ki kell mondani, hogy vannak olyan nagy önkormányzatok, megyei jogú városok, ahol igenis van szociális foglalkoztatás. Ezeken a településeken még bőven fellelhető olyan forrás, aminek a felhasználását végig kell gondolni. A helyi forrásokat mindig fejlesztésekre kell költeni, és nem arra, hogy megegyük.
– Visszatérve a konfliktusokra, maga a miniszterelnök beszélt szeptember elején Kötcsén arról, hogy a költségvetési vita hatással lehet a frakció tagjaira, akár dezertőrök is kikerülhetnek közülük. Ön látja már őket?
– A politikában a soha szót nem lehet kimondani, de ennek most semmi reális esélye nincs. A frakció teljesen egységes, a miniszterelnök úr és a kormány is bírja a képviselőcsoport támogatását. Azt gondolom, sima ügy lesz a 2011-es költségvetés elfogadása. Minden képviselőtársam tudja, hogy ameddig a gazdasági növekedés érdemben nem indul be – ami nem egy-két százalékot, hanem többszázalékos növekedést jelent –, addig nincsenek olyan források az EU-támogatásokon kívül, amelyek az egyéni választókerületeknek hasznosak lehetnek. Ha a különböző érdekcsoportokat nézzük, akkor most a kórházak kapnak 27,5 milliárd forintot, ennyi van, ennyivel kell hogy beérjék. Tudomásul kell vennie minden parlamenti képviselőnek, pártállástól függetlenül, hogy üres a kassza. Nem is érzek sem olyan hangulatot, sem olyan nyomást vagy reakciókat, amelyek szerint ezt ne fogadnák el a képviselőtársaim.
– Tehát jó szívvel ígérheti, hogy továbbra is egységesen szavaz majd a Fidesz frakciója?
– Igen. Az Állami Számvevőszék elnökét vagy az új alkotmánybírákat is úgy tudtuk megválasztani, hogy a Fidesz–KDNP-frakcióin kívül más képviselők is támogatták a jelöltjeinket. Nemcsak saját erőinket sorakoztattuk fel, hanem másokat is meg tudtunk nyerni, mert jó elképzeléseink és jelöltjeink voltak. Úgy gondolom, hogy a kormánynak most is jó elképzelései vannak, amihez a normálisan gondolkodó parlamenti képviselőket meg lehet nyerni.
– Az alkotmány jövő tavaszi módosításához szintén kétharmados többség kell majd. Az is meglesz?
– Meggyőződésem. Nem látom reálisnak azt, hogy hasadások lennének a frakcióban. Viszont attól is szeretnék óvni mindenkit, hogy azt gondolja, csak ülünk egy teremben, és nem vitatkozunk. Sok konfliktus, világnézeti, ideológiai vagy társadalomfelfogásbeli különbség – ami korábban több párt vagy politikai erő között oszlott meg – most egy párton és frakción belül vagy két frakción belül jelentkezik. Nem személyeskedő, de határozott és kemény vitákat folytatunk házon belül. Nekem az a dolgom, hogy ezeket a vitákat mindig moderáljam, és a végén olyan eredmény szülessen, ami mindenki számára elfogadható. Ez persze kényes feladat, mert nekem a frakciót a kormánynál, a kormányt a frakciónál kell képviselnem, de ez eddig mindig sikerült.
– Kényes feladat volt Meggyes Tamás meggyőzése arról, hogy a nemzeti együttműködés jegyében elismerje az esztergomi választási eredményt, vagy magától döntött úgy a korábbi polgármester, hogy félreáll?
– A Fidesz elnökségének nem az a dolga, hogy bárkit bármiben akadályozzon vagy bárkire bármit rákényszerítsen. Ez egy politikai szövetség, mi beszélő viszonyban vagyunk egymással. Meg kell szokni, hogy az országban léteznek politikai szövetségek és vannak szövetségesek. Amikor sok személyes fenntartást vagy akár világnézeti különbséget is feladunk, azért tesszük, mert nagyon sok mindenben egyetértünk, és ezek képviseletére vagy e célok megvalósítására szövetkezünk. Engem is megkeresnek szinte minden hétfőn és kedden a képviselőtársaim, hogy tanácsot, véleményt kérjenek. Mindig szívesen állok a rendelkezésükre, mert egy frakcióvezetőnek az a legnagyobb megtiszteltetés, ha a képviselőtársai adnak a szavára. Másrészről, aki bajban van, annak igyekszünk segíteni. Úgy gondolom, hogy Esztergomban az a segítség, ha megnyugszanak a viszonyok. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindazt a szemétséget, amit Meggyes Tamással szemben elkövettek az elmúlt években, azt a bocsánatos bűnök közé sorolnám.
– Tehát továbbra is kiállnak mellette?
– Igen, de azt gondolom, hogy egy város nyugalma, fejlődése, egy közösség jövője fontosabb szempont, mint egy párt vagy szövetség szempontjai. Ezért áldozatot, kompromisszumot kell hozni. Kennedy mondta azt, hogy bocsáss meg az ellenségeidnek, de ne felejtsd el a nevüket.
– Az áldozathozatal azt is jelenti, hogy végül lesz fideszes polgármester-helyettese Esztergomnak?
– Nem hiszem, mert nem tartom egészségesnek azt, hogy bárhol is nagykoalíció szülessen. A szocialistákkal vagy a szocialisták strómanjaival nem szeretnénk sem Esztergomban, sem Szegeden, sem máshol nagykoalícióba menni. Akit megválasztanak polgármesternek, azé a felelősség. Ha letette a polgármesteri esküt, akkor szolgálja a közösséget, és igyekezzen megoldani a problémákat. Segíteni akarunk Meggyes Tamásnak és Esztergomnak, de azt nem felejtjük el, hogy az elmúlt húsz évben politikust nem ért annyi személyes és minősíthetetlen támadás, amennyi őt érte.
– Szintén a polgári oldal zártkörű tanácskozásán hangzott el az, hogy a miniszterelnök a következő két-három évben ezermilliárdos forráskivonást tart szükségesnek az adósságok finanszírozására, és ezt a napokban a Költségvetési Tanács elnöke is hasonlóképpen értékelte. A forráskivonás és a megszorítás közé egyenlőségjel kerül, mint azt néhány ellenzéki lap láttatta Kötcse után?
– 2011-ben nem lesznek megszorítások. Azokkal az adótörvényekkel, gazdasági rendelkezésekkel, amelyeket a miniszterelnök úr az elmúlt hetekben, hónapokban bejelentett, világossá kellett válnia a baloldali sajtó számára is, hogy nem lesz szükség megszorításokra. Ezt a megszorító politikát azért sem lehet tovább folytatni Magyarországon, mert ez vitte csődbe az országot. Teljesen egyértelmű, hogy az elmúlt nyolc év egy gazdasági csődhalmaz, és azért tartunk itt, mert állandóan megszorítottak. Kizárólagos út volt, csak megszorítások léteztek. Most annyit kérünk, engedjék meg nekünk legalább azt, hogy valami mást is kipróbálhassunk. Nem hiszünk a megszorítások erejében, az a több mint 300 milliárd forint, ami ott marad a személyijövedelemadó-csökkentéssel például a Magyar Nemzet olvasóinál, jelentősen hozzájárulhat a megtakarítások és a fogyasztás növeléséhez. Ez akár azonnali gazdasági élénkülést is jelenthet.
– Kövér László, az Országgyűlés elnöke állítólag tavasszal visszahozná a háromhetenkénti ülésezési rendet. Ön korábban kész volt tárgyalni erről, de ragaszkodott ahhoz, hogy az ellenzéki pártok minden héten gyakorolhassák jogaikat a parlamentben. Milyen ülésezési renddel vág neki 2011 tavaszának az Országgyűlés?
– Kifejezetten jó dolognak tartom, hogy egy húszéves működési mechanizmust újragondoljon a parlament, de arról, hogy hétfőnként érvényesüljenek az ellenzéki jogok, országgyűlési képviselőként sem tudok lemondani. Sőt azt is megfontolásra érdemesnek tartom, hogy áttekintsük az ellenzéki jogok és lehetőségek jelenleg működő rendszerét az Országgyűlésen belül. A kérdezésnek, a vitának, a felszólalásnak, az ellenőrzésnek számos olyan formája működik Nyugat-Európában, amely hazánkban még nem honosodott meg. Ezeket vagy akár új formákat is ki lehet közösen találni, de a hétfő délutánnak ezután is arról kell szólnia, hogy az ellenzék kérdéseire a kormány megpróbál válaszokat adni. Az a meggyőződésem, hogy egy politikai erő akkor lehet sikeres, ha nem a viták számát csökkenti, hanem megnyeri a vitákat.
origo.hu
A Legfőbb Ügyészség közleménye
