Emelnék az összeghatárt

Csak az állami és önkormányzati vezetőknek, illetve az állami és önkormányzati cégek vezetőinek kellene végkielégítésük kétmillió forint fölötti részére 98 százalékos különadót fizetni a szabadságmegváltással együtt. A nem vezető munkavállalók esetében 3,5 millió forintra emelnék a különadó összeghatárát, amelybe ráadásul a szabadságmegváltás nem tartozna bele, a nyugdíjba vonulókra pedig egyáltalán nem vonatkozna a jogszabály. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni – jelentette be Lázár János az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban.

Megváltások. Ha a parlament elfogadja a Fidesz frakcióvezetőjének módosítását, nem tarthatja meg 10 millió forintos szabadságmegváltás címén felvett juttatását a szocialista Veres János. A szocialista kormányokban több tárcát is vezető Lamperth Mónika 2008-ban a törvény szerint járó 6 havi illetménnyel: 7 777 000 forinttal és 942 000 forint szabadságmegváltással távozott posztjáról. A módosítás szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek 14 millió forintot kellene visszafizetnie az államkasszába. Pénzügyminisztere, Draskovics Tibor lemondott, csak másfél millió forint járt neki, és szabadságmegváltás is. Az előzetes letartóztatásban ülő Tátrai Miklós, az MNV Zrt. hűtlen kezeléssel gyanúsított egykori vezérigazgatója 2007-ben, pénzügyi államtitkárként kapott több mint 9 millió forintot ki nem vett szabadságaiért, a szintén letartóztatott Benedek Fülöp pedig az FVM államtitkáraként 2008-ban jutott 7 millióhoz hasonló jogcímen. A javaslat alapján visszakerülne az államkasszába a BKV botrányos listáját vezető Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató 86 milliós lelépési pénze is. (Hír TV)

Számos ponton módosítaná a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt a Fidesz frakcióvezetője. Miután múlt héten szakszervezeti vezetőkkel egyeztetett, Lázár János az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tegnap bejelentette: csak az állami és az önkormányzati vezetőknek, illetve az állami és az önkormányzati cégek vezetőinek kellene végkielégítésük kétmillió forint fölötti részére 98 százalékos különadót fizetni a szabadságmegváltással együtt. A nem vezető munkavállalók esetében 3,5 millió forintra emelnék az összeghatárt, amelybe ráadásul a szabadságmegváltás nem tartozna bele, a nyugdíjba vonulókra pedig egyáltalán nem vonatkozna a jogszabály. A különadót öt évre visszamenőleg, a 2005. január 1. után kifizetett juttatások után kellene megfizetniük azoknak, akik állami vagy önkormányzati szervtől, vállalattól kaptak végkielégítést.
A szakszervezetek üdvözölték, hogy a nyugdíjba vonulókra nem vonatkozna jogszabály, a további módosításokkal azonban többségük elégedetlen volt. Az öt évre visszamenőleges hatályt egyértelműen elutasították, az összeghatár módosítását pedig „megbélyegzőnek”, „diszkriminatívnak” nevezték. Ugyanakkor kérték, hogy a szabadságmegváltás mellett a felmentési időre járó juttatások is kerüljenek ki a különadó hatálya alól. Az érdekvédők úgy vélték, a bejelentett változások nem oldják meg az alkotmányossági problémát, megfogalmazásuk szerint a kormánynak a magyar jogrendszeren belül kellene eleget tennie a társadalmi igényeknek. – A jelenlegi alkotmány lehetővé teszi, hogy a BKV-nál százmilliós végkielégítést fizessenek, a Fidesz és szövetségesei viszont megígérték, ha nyernek, akkor visszaszerzik a pofátlanul kifizetett, jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket. Erre a választási ígéretre hárommillió ember adta a szavazatát – hangsúlyozta a szakszervezeti felvetésekre Lázár János. A politikus a nap folyamán reményét fejezte ki, hogy legkorábban jövő kedden már zárószavazást tarthatnak a 98 százalékos különadóról.
Lázár János az alkotmányügyi bizottságban egyébként megjegyezte, ő is azok közé tartozik, akiknek sokat kell majd fizetniük a különadó visszamenőleges hatálya miatt, ugyanis 2006-ban és idén is vett fel szabadságmegváltást, a pénzt viszont mindkét alkalommal egy alapítvány számára utalta át.

A PDSZ elégedett. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően elégedett a különadót érintő módosító javaslatokkal, amelyek nagy részben megegyeznek azzal, amit ők képviseltek. Ennek legfontosabb eleme, hogy 2 millióról 3,5 millió forintra emelték a különadó összeghatárának plafonját. A Jobbik úgy értékelte, a Fidesz felhasználta egyik indítványukat. Az LMP számára az lenne jogállami megoldás, ha az Alkotmánybíróság két héttel korábbi döntése nyomán „a különadórendszert, mint olyat elfelejtenék”. Az MSZP szégyenletesnek tartja, hogy a költségvetési bizottság kormánypárti többsége annak ellenére szavazta meg a 98 százalékos különadóra vonatkozó módosító indítványt, hogy az egyértelműen alkotmányellenes. A parlamentben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy értékelt, az MSZP egész demokráciaféltése mögött egy dolog állt, hogy az „erkölcstelenül kifizetett” pénzeket valahogy meg kellett menteni.