Érdekérvényesítés fegyverrel

A gazdasági érdekeket fegyverrel is meg kell védeni. Amíg számtalan nemzet számára e tézis természetes célt jelent, addig Németországban az ilyen vélemény súlyos következményekkel járó belpolitikai erőpróbát eredményez.

Német botrány külföldi rendőrökkel. A tömegtiltakozástól kísért atomhulladék szállításának biztonságát felügyelő német rendőrség külföldi támogatással látta el feladatát, s ennek jogszerűségét vitatja most a német rendőrszakszervezet (GdP). A vonat útvonalán francia, horvát, lengyel és holland erőket is bevetettek, ám erre csak azt követően figyelt fel a közvélemény, hogy egy francia rendőrről fényképek készültek, amint az tettlegesen avatkozott be a tüntetők ellen. A szabályok tisztázását sürgeti, hogy közeleg a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság Lengyelországban és Ukrajnában. (S. L.)

(Köln)

Májusban az önérzetében sértett államelnök, Horst Köhler mondott le, miután támadások kereszttüzébe került véleményével, miszerint „kényszerhelyzetben katonai bevetés is szükséges ahhoz, hogy megvédjük érdekeinket, például a szabad kereskedelmi utak biztosítását”. Fél évvel később hasonló helyzet alakult ki azt követően, hogy a védelmi miniszter foglalt ilyen értelemben állást, nyílt és őszinte vitát követelve a gazdasági érdekek és a biztonságpolitika öszszefüggéséről. – Globális stratégiai szemszögből kell figyelni a kereskedelmi utak és nyersanyagforrások biztosítását – mondotta Karl-Theodor zu Guttenberg.
Válaszul az ellenzék azt vetette a bajor CSU politikusának a szemére, hogy véleményével szembefordul az alkotmány előírásával. – A Bundeswehr soha nem követhet kereskedelempolitikai célokat – hangoztatták a szociáldemokraták. A szocialista Baloldal elnöke egyenesen a pillanatnyilag legnépszerűbb német politikus lemondását követelte és hozzátette: – A védelmi miniszternek kinevezett Zu Guttenberg hivatalát most átalakítja háborús minisztériummá – vélte Klaus Ernst.
A kancellár asszony is feladta tartózkodó magatartását és támogatásáról biztosította Zu Guttenberget. – A miniszter joggal hivatkozik a 2006-ban kidolgozott fehér könyvre, amely Németország biztonságpolitikai helyzetét elemzi és meghatározza a Bundeswehr abból adódó feladatait – hangzott Angela Merkel véleménye.
A német alaptörvény valójában a honvédelmet és a nemzetközi megbízatásokat jelöli meg a hadsereg alapvető feladataként, ám sokak szerint a világpolitikai helyzet alakulása egyenesen megköveteli a katonai beavatkozás gondolatának az átalakítását. A terrorizmus, a diktatórikus rendszerek, a feltámadó kalózkodás fokozatosan fenyegeti a kereskedelmi utak biztonságát és befolyásolja a világpiac szabadságát. Nyersanyag- és energiaimporttól függő ipari államként Németország számára márpedig létkérdés a nemzetközi kapcsolatok zavartalanságának a biztosítása, ráadásul az ebben eddig jeleskedő Egyesült Államok gyengülőben van – figyelmeztetnek szakértők.