Félmilliárd forintot szerezne vissza az MNV

Több mint ötszázmillió forintot próbál visszaszerezni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., amely elállt egy 2008-ban kötött szerződéstől. Eszerint ugyanis legkésőbb az idén márciusig kész kellett volna lennie az egységes vagyon-nyilvántartási rendszernek, amely a mai napig nem áll rendelkezésre. Ehhez képest az MNV két éve fizet több száz milliós díjat a szoftver informatikai támogatására.

Olyan informatikai rendszer támogatásáért fizetett két éven keresztül több száz millió forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., amely a mai napig nem készült el. – Az egységes vagyonnyilvántartás kialakítására vonatkozó szerződést úgy kötötték meg 2008-ban az Idom 2000 Zrt.-vel, hogy az MNV-nek már akkor fizetnie kellett a szoftvertámogatási díjat, amikor még egy eleme sem volt kész annak a rendszernek, amelynek működését támogatni kellett volna – mondta lapunknak Mayer Balázs, az MNV jogi főigazgatója. A vagyonkezelő igazgatósága 2010 augusztusában úgy döntött, hogy eláll a szerződéstől, mivel az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer a mai napig nem készült el, pedig a végső, egy alkalommal meghosszabbított határidő 2010. május 26-án lejárt. – A rendszer ténylegesen legkorábban jövő év áprilisára készülhetett volna el. Az, hogy a kivitelező Idom 2000 több mint hatvan nappal túllépte a szerződésben foglalt határidőt, megalapozta elállást – mutatott rá Mayer Balázs. Hozzátette, a korábbi sajtóhírekkel ellentétben ebben az esetben nincs kötbérfizetési kötelezettsége a vagyonkezelőnek, ilyen igénnyel egyébként az Idom sem élt.
A cég viszont követeli a 2010. második és harmadik negyedévre vonatkozó informatikai támogatás díját, mivel azt az MNV nem fizette ki. A jogi főigazgató viszont lapunkkal közölte, a vagyonkezelő új vezetése az eredeti állapot visszaállítását akarja elérni. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelő visszaad minden eddig leszállított eszközt és fejlesztést a kivitelezőnek, és visszakapja a korábban kifizetett 486 millió forintot és az ehhez tartozó áfát.
Meglehetősen különös ütemezésben kellett volna elkészülnie az egységes vagyonnyilvántartó rendszernek. A szerződés szerint három fázisban kellett volna az Idomnak átadnia fejlesztéseit, amelyből csak a végső lett volna maga az állami vagyon naprakész nyilvántartását tartalmazó dinamikus adatbázis.
– Ez olyan, mintha egy ház építésénél leszállították volna a díszítőelemeket és a kerítést, de az alapozás még hiányozna – vont párhuzamot Mayer Balázs. Az első fázisban a cél többek közt az összevont három állami vagyonkezelő szervezet (NFA, KVI és az ÁPV Zrt.) adatbázisainak azonos technikai szintre történő emelése volt. Ezt az Idom 2008. december 19. helyett 2009. január 31-én teljesítette, ezért az MNV által erre a célra kifizetett 362 millió forintból a vagyonkezelő 56 millió forintos kötbérigényt érvényesített. (Ezt az Idom vitatta, a bíróság első fokon az MNV-nek adott igazat, a másodfokú tárgyalás pedig 2011. februárra lett kitűzve.)
A második fázis egyebek mellett a lekérdezési rendszer alapjainak kiépítését tartalmazta, amely az MNV adatai alapján 100 millió forintba került. A cég itt is csaknem egy hónapot késett, ezért az MNV 100 millió forint bankgaranciát is érvényesített. A harmadik fázis további 250 millió forintot emésztett volna fel, ezt azonban a vagyonkezelő már nem utalta át az Idomnak.
Mayer Balázs felhívta a figyelmet a kivitelező cég kiválasztásának körülményeire is. Erre ugyanis az MNV korábbi vezetése nem közbeszerzést írt ki, hanem speciális, kormányrendeletben rögzített eljárás folytatott le, amelynek részeként a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat előzetes minősítésén átesett jegyzékén szereplő három céget hívott meg ajánlattételre. A visszalépések miatt azonban végül csak az Idom adott be érvényes ajánlatot. (Az Idom volt az egyébként, amely korábban a parlamenti választások lebonyolításához használt szoftvert, illetve a népesség-nyilvántartó rendszert is kifejlesztette.)
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a vagyonkezelő új vezetése ne akarná létrehozni az egységes vagyonnyilvántartást. – Az MNV az Idom által tervezett Everestnél korszerűbb technológiai alapokon kívánja az egységes vagyonnyilvántartást megvalósítani – közölték kérdésünkre az állami szervezetnél. Hozzátették, szeretnék elkerülni, hogy az MNV egy beszállítótól függjön, mer így a versenyhelyzetben jobb és költséghatékonyabb megoldások születhetnek.

Nyilvános szerződések. Nyilvánossá teszi a bauxitbányászathoz, timföldgyártáshoz, alumíniumiparhoz kötődő vállalatok privatizációs szerződéseinek másolatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A kapcsolódó iratok másolatai a szervezet honlapján érhetők el.