Kétszázezer kérelem

Öt és fél hónap alatt kétszázezer fizetési meghagyás kiállítását kérték a hitelezők a közjegyzőktől. Az új rendszer a céglovagok ellen is hatásos.

Jakubász Tamás
2010. 11. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Június eleje óta nem a bíróságok, hanem a közjegyzők adják ki a tartozások behajtásához szükséges dokumentumokat, az úgynevezett fizetési meghagyásokat. Mint megtudtuk, öt és fél hónap alatt kétszázezer efféle irat kiállítását kérték a hitelezők a hivatalos személyektől, akik 193 ezer dokumentumot már el is készítettek. Kérdésünkre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodájának vezetője elképzelhetőnek nevezte, hogy az év végéig háromszázezerre emelkedhet a kérelmek száma, vagyis az új rendszer már működésének első fél évében elérheti a bíróságok korábbi statisztikáit. Szécsényi-Nagy Kristóf emlékeztetett: az ítélkező- fórumok az utóbbi időben évente átlagosan hatszázezer fizetési meghagyást állítottak ki. A közjegyzők és a bíróságok ügymenete azonban egy fontos elemben különbözik: amíg korábban akár egy évet is igénybe vehetett a fizetésre ösztökélő dokumentum elkészítése, addig a közjegyzők az elektronikus úton érkező kérelmeket három, a papíron beadott igényeket 15 nap alatt intézik el.
Szécsényi-Nagy Kristóf az eddigi tapasztalatokat ismertetve elmondta: a rendszerrel a felszámolás szélére sodródott vagy szándékosan bedöntött cégektől is hatékonyabban szerezhető vissza a pénz. Az ügymenet gyorsítása miatt a csalárd módon üzletelőknek sokkal kevesebb idejük van a társaságok kitakarítására, a vagyon kimentésére. Ráadásul egy jóformán elfelejtett jogi megoldás is segíti a hitelezőket: úgynevezett biztosítási intézkedést kérhetnek, amivel például végrehajtási jogot jegyeztethetnek be adósuk ingatlanjaira, megakadályozva az értékesítést. A jogi iroda vezetője közölte: eddig pár száz olyan gyanús esetre bukkantak a közjegyzők, ahol feltehetőleg jogellenes vagyonkimentéssel próbálkoztak a tartozást felhalmozó üzletemberek.
Szécsényi-Nagy Kristóf elmondta azt is, hogy a 193 ezer ügyből nagyjából hatezer esetben már megindult a végrehajtás, ami jó adatnak mondható. Eszerint ugyanis – a korábbiakkal ellentétben – rövid idő alatt az eljárás utolsó szakaszához juthatnak a hitelezők. – A gyors tartozásbehajtás átalakíthatja a hazai fizetési morált, megfékezheti a körbetartozások további terjedését és elejét veheti a csalárd céges trükközéseknek – vélekedett az irodavezető.
A kérelmek többségét, nagyjából százezret egyébként a közüzemi cégek adták be, míg több más esetben a társasházi közös költéség kiegyenlítését követelték az adóstól. Az eddigiek közül nagyjából tízezret tett ki a kisvállalkozásoktól, magánszemélyektől érkező kérelmek száma. Utóbbiakkal kapcsolatban Szécsényi-Nagy Kristóf megjegyezte: a lassabb ügyintézés miatt a polgárok és a legkisebb vállalkozások korábban szinte soha nem terelték hivatalos útra követelésük behajtását.

Januárban feláll a NAV. Összeolvad az adóhivatal a vámhatósággal, s január elsejétől Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven működik tovább az Országgyűlés tegnapi döntése nyomán. A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat végző kormányhivatal, amely bűnüldözési feladatokat is ellát. A szervezet 23 ezer főt foglalkoztat, és több mint százmilliárd forinttal gazdálkodik majd; az egyesítéstől évi 8-10 milliárdos megtakarítást remélnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.