Június eleje óta nem a bíróságok, hanem a közjegyzők adják ki a tartozások behajtásához szükséges dokumentumokat, az úgynevezett fizetési meghagyásokat. Mint megtudtuk, öt és fél hónap alatt kétszázezer efféle irat kiállítását kérték a hitelezők a hivatalos személyektől, akik 193 ezer dokumentumot már el is készítettek. Kérdésünkre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodájának vezetője elképzelhetőnek nevezte, hogy az év végéig háromszázezerre emelkedhet a kérelmek száma, vagyis az új rendszer már működésének első fél évében elérheti a bíróságok korábbi statisztikáit. Szécsényi-Nagy Kristóf emlékeztetett: az ítélkező- fórumok az utóbbi időben évente átlagosan hatszázezer fizetési meghagyást állítottak ki. A közjegyzők és a bíróságok ügymenete azonban egy fontos elemben különbözik: amíg korábban akár egy évet is igénybe vehetett a fizetésre ösztökélő dokumentum elkészítése, addig a közjegyzők az elektronikus úton érkező kérelmeket három, a papíron beadott igényeket 15 nap alatt intézik el.
Szécsényi-Nagy Kristóf az eddigi tapasztalatokat ismertetve elmondta: a rendszerrel a felszámolás szélére sodródott vagy szándékosan bedöntött cégektől is hatékonyabban szerezhető vissza a pénz. Az ügymenet gyorsítása miatt a csalárd módon üzletelőknek sokkal kevesebb idejük van a társaságok kitakarítására, a vagyon kimentésére. Ráadásul egy jóformán elfelejtett jogi megoldás is segíti a hitelezőket: úgynevezett biztosítási intézkedést kérhetnek, amivel például végrehajtási jogot jegyeztethetnek be adósuk ingatlanjaira, megakadályozva az értékesítést. A jogi iroda vezetője közölte: eddig pár száz olyan gyanús esetre bukkantak a közjegyzők, ahol feltehetőleg jogellenes vagyonkimentéssel próbálkoztak a tartozást felhalmozó üzletemberek.
Szécsényi-Nagy Kristóf elmondta azt is, hogy a 193 ezer ügyből nagyjából hatezer esetben már megindult a végrehajtás, ami jó adatnak mondható. Eszerint ugyanis – a korábbiakkal ellentétben – rövid idő alatt az eljárás utolsó szakaszához juthatnak a hitelezők. – A gyors tartozásbehajtás átalakíthatja a hazai fizetési morált, megfékezheti a körbetartozások további terjedését és elejét veheti a csalárd céges trükközéseknek – vélekedett az irodavezető.
A kérelmek többségét, nagyjából százezret egyébként a közüzemi cégek adták be, míg több más esetben a társasházi közös költéség kiegyenlítését követelték az adóstól. Az eddigiek közül nagyjából tízezret tett ki a kisvállalkozásoktól, magánszemélyektől érkező kérelmek száma. Utóbbiakkal kapcsolatban Szécsényi-Nagy Kristóf megjegyezte: a lassabb ügyintézés miatt a polgárok és a legkisebb vállalkozások korábban szinte soha nem terelték hivatalos útra követelésük behajtását.
Januárban feláll a NAV. Összeolvad az adóhivatal a vámhatósággal, s január elsejétől Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven működik tovább az Országgyűlés tegnapi döntése nyomán. A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat végző kormányhivatal, amely bűnüldözési feladatokat is ellát. A szervezet 23 ezer főt foglalkoztat, és több mint százmilliárd forinttal gazdálkodik majd; az egyesítéstől évi 8-10 milliárdos megtakarítást remélnek.
Nagy Bandó András gusztustalan, fékevesztett kirohanásával végleg kiírta magát a közéletből