Kilenc égési sérült még kórházban

Hamarosan megkezdik annak a védműnek az építését, amely a több mint egy hónapja vörösiszappal elöntött Kolontárt és Devecsert védené meg egy esetleges újabb gátszakadástól. Eközben az MTI azt közölte, hogy még kilenc ember van kórházban égési sérülésekkel a vörösiszap-katasztrófa következtében. Kolontáron a bontásra ítélt lakóházak tulajdonosainak kétharmada úgy döntött, nem kívánja elhagyni a települést.

Munkatársunktól
2010. 11. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még kilenc embert ápolnak égési sérülésekkel kórházban az ajkai térségben történt vörösiszap-katasztrófával összefüggésben, több ember pedig utókezelés vagy kötéscsere miatt keresi fel a szakorvosokat – tájékoztatták az ÁNTSZ szakemberei tegnap Devecserben az MTI tudósítóját. Az október 4-én bekövetkezett ipari és ökológiai katasztrófában 10 kolontári lakos vesztette életét, 123 ember szenvedett súlyos égési sérüléseket az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, és hosszabb-rövidebb időre kórházba került; összesen 302 embert kellett ellátniuk az orvosoknak.
Elkezdik a héten a Kolontárt és Devecsert védő új, közel másfél kilométeres védőgát építését. Az alapozás már befejeződött. A csaknem félmilliárd forintos beruházásra azért van szükség, hogy teljes biztonsággal működhessen a Mal Zrt. timföldgyára, és egy esetleges újabb gátszakadás ne veszélyeztethesse Kolontárt és Devecsert. A szakemberek abban bíznak, hogy november végéig befejezhetik a védmű építését, amely a timföldgyár által már korábban megépített kettes számú körgát nyomvonalán emelkedik majd.
Megtelt az a tározó, amelybe a katasztrófavédelem eddig szállította a térségben összegyűjtött vörösiszapot és törmeléket, így rövid időre leállították a szállítást. Október végén már ki kellett jelölni egy újabb területet, mert az addig használt hatos számú zagytározó a folyamatos szállítás után megtelt. Az újabb területrész kijelölésére már megkérték a zagytározót üzemeltető Mal Zrt.-t, amit a tízes számú kazetta sérült része mellett nyitnak majd meg, s amit szintén védőtöltéssel kell körbevenni.
Szakértői becslések szerint legalább hat-nyolc hónap szükséges ahhoz, hogy a Mal Zrt. átálljon a jelenleg használt úgynevezett nedves technológiáról a száraz tárolásra. A timföldgyár a jelenlegi technológia használatára 2011. február 11-ig kapott engedélyt.
A vörösiszappal elöntött Kolontáron a 34 bontásra ítélt lakóház tulajdonosainak mintegy kétharmada úgy döntött, hogy nem kívánja elhagyni a települést, és az újonnan épülő lakóparkba költözne. Négy család használt cserelakásra tart igényt, hat pedig további egyeztetést, illetve egyéb megoldást szeretne. A Magyar Kármentő Alapból (amelybe eddig 1,2 milliárd forint adomány érkezett) több mint 33 millió forint segélyt ítélt oda a devecseri és kolontári önkormányzatnak a vörösiszap-katasztrófa adományait kezelő kármentő bizottság.
Szombat délutánra ismét vörössé változott a Torna-patak vize, mert egy töltés mellől nagyobb mennyiségű, korábban feltorlódott vörösiszap ömlött a folyóba. A szakemberek most újra gipsszel próbálják csökkenteni a lúgosságot. Folyamatosan ellenőrzik az ivóvíz minőségét, és az adatok szerint a víz a teljes területen biztonsággal fogyasztható. A levegő porszennyezettsége csak a kolontári polgármesteri hivatal környékén haladta meg az egészségügyi határértéket, ahol bontják a lakhatatlanná vált házakat, és szállítják el a törmeléket.
Az Élőlánc Magyarországért Mozgalom által szervezett akcióban önkéntes csapatok tisztítják a devecseri kastélykert vörösiszappal elöntött területét, és mossák a szennyezett fákat. Innen a cserjéket és bokrokat leszámítva eddig csak néhány fát kellett kivágni. A csütörtökön érkezett szlovák speciális mentők szerint az általuk kikísérletezett, a vörösiszappal elöntött területeken szétpermetezett anyag rövid időn belül közömbösíti a termőföldbe került lúgot.
A közrádió ezzel szemben arról számolt be, hogy speciális magyar ásványi anyaggal hatástalanítják a vörösiszappal szennyezett földeket az ajkai térségben. A kormány a szlovák segítséget visszautasította. A magyar anyag a dudarit – mondta az MR1-Kossuth rádiónak a mezőgazdasági területek kármentesítéséért felelős biztos. Szabó Csaba hozzátette, az anyag csak ott használható, ahol a felszínen néhány milliméter vastag vörösiszap van. Ott, ahol mélyebben bekerült a talajba, földcsere lesz, tavasszal pedig baktériumtrágyát és szerves trágyát is kevernek a szennyezett földbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.