Lezárulhat az évtizedes privatizációs ügy

A külföldi hátterű Holcimmal szemben a honi tulajdonú Magyar Cement javára döntött tegnap a Legfelsőbb Bíróság (LB) a másfél évtizede zajló privatizációs perben. Az eljárássorozat korántsem ért véget.

Jakubász Tamás
2010. 11. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megoldásához közelít a rendszerváltoztatás után kezdődött egyik legnagyobb privatizációs per. A jogi procedúra 15 éve indult, s bár az LB tegnapi ítéletével sem zárult le teljesen, az ügy mégis rendeződni látszik. A legmagasabb szintű ítélkező fórumnak lényegében arról kellett döntenie: a multinacionális hátterű Holcim Hungária Cementipari Zrt.-t illeti-e meg a hejőcsabai cementgyár ingatlanjainak nagyobb része vagy a szóban forgó telkek a teljes egészében honi kézben lévő Magyar Cement Mész- és Cementipari Kft. tulajdonát képezik. Az ügy 1988-ban kezdődött. Az akkori állami vállalat megalapította a Hejőcsabai Cement és Mészművek Rt.-t (HCM), méghozzá úgy, hogy vagyonának egy részét – például gépeket és berendezéseket – bevitte az rt.-be.

*

Ezután a HCM – melynek jogutódja ma a külföldi hátterű Holcim – bérbe vette a gyártelep állami kézben maradt eszközeit, ingatlanjait. Az Állami Vagyonügynökség 1994-ben megkezdte az állam tulajdonában maradt vagyonelemek privatizációját, ahol egy hat tagból álló magyar konzorcium lett a befutó. A konzorcium – mely utóbb összeolvadt, s jelenleg Magyar Cement Kft. néven működik – szert tett a gyár ingatlanjainak bizonyos részére, valamint meghatározott mennyiségű HCM-részvényre és -kötvényre. Szó volt arról, hogy a konzorcium utóbb felajánlja a gyár ingatlanjait a HCM-nek, azonban a Holcim jogelődje és a konzorcium nem jutott egyezségre a területekről. A helyzet tehát úgy festett, hogy a honi cég kezében volt a bányák, telkek egy része, ám a gyártóeszközök többsége a külföldi hátterű Holcimhoz került, amely azóta is használja a gyárat. A honi vállalkozók annak ellenére kívül rekedtek, hogy ők fizették ki a privatizációs vételárat.
A HCM 1995-ben indította meg a végeláthatatlan jogi eljárást, amely számos fórumot megjárva tegnap a Legfelsőbb Bíróság elé került. Az LB tulajdonképpen rögzítette: a gyár szóban forgó ingatlanjaira a Holcim – különböző okok miatt – elővásárlási jog címén sem tarthat igényt. Az ítélethirdetés után Izsáki Zoltánt, a Magyar Cement ügyvezetőjét kérdeztük, aki elmondta: a döntés értelmében a honi cég birtokba veheti a bányákat, a gyár területét. Ám hozzátette: a jogi procedúra korántsem ért véget: a külföldi kézben lévő Holcim az idők során több beruházást, építkezést is elvégzett a területen. Ezekről a Fővárosi Bíróság előtt folyik per. Ennek lezárultával arról születhet döntés, hogy a Magyar Cementet megilleti-e használati díj azért, mert a külföldi társaság éveken keresztül használta a hazai vállalat területeit.
A Holcim Hungária Zrt. tegnap közleményt adott ki, s rögzítette: a cég számára az LB kedvezőtlen ítéletet hozott a miskolci cementgyár vitatott tulajdonrészével kapcsolatban. A döntés alapján a cementgyári telek egy része a Magyar Cement tulajdonát képezi, míg a másik része és a gyártóberendezések a Holcim tulajdonában vannak. A társaság emellett csalódását és sajnálatát fejezi ki, ám leszögezte, hogy elfogadják, és teljes mértékben betartják az LB ítéletét. Majd folytatták: a Holcim tárgyalásokat kezd a Magyar Cementtel azért, hogy ésszerű megoldást találjanak az ingatlanok használatára, emellett mindent megtesz, hogy megvásárolja a vitatott ingatlanrészt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.