Menedék jószágoknak

Végre összefogás született a hazai állatvédő szervezetek között, igaz, ehhez meg kellett történnie hazánk legsúlyosabb ipari katasztrófájának, az ajkai iszapömlésnek. Ez volt az első eset, amikor a civil szervezetek által delegált állatmentők együtt dolgozhattak a területen a polgári védelem szakembereivel, az állami és a katasztrófavédelmi szervek pedig támogatták, nem csak megtűrték őket.
A közös munka tapasztalatai nyomán az állatvédelmi teendők is szerepelnek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság januárban elkészülő új akciótervében. A hatékony közös munka érdekében az állatvédelmi szervezetek a Rex Kutyaotthon Alapítvány vezetésével megkezdték a Magyar Állatmentő Szolgálat (MÁSZ) kiépítését és egy olyan ütőképes önkéntes csapat kiképzését, amelyik szükség esetén bárhol bevethető lenne az állatok szakszerű mentésére, bár az állatvédelmi törvény előírja, hogy minden állampolgárnak kötelessége az értelmetlen állati szenvedés megakadályozása.
Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy elszánt macskás nénik akciójáról van szó, szögezzük le: nemcsak a társállatoknak nyújtottak segítséget a mentőcsapatok, hanem a sok esetben hatalmas gazdasági vagy nagy eszmei értékkel bíró vad- és haszonállatoknak is. A tavaszi borsodi árvízben – a vadon élő állatokat nem számítva – 53 ezer jószág pusztult el, ennek a fele csirke. A vörösiszap az érintett terület élővilágának 80-90 százalékát elpusztította, a termőföldet évekre használhatatlanná tette. Az elöntött utcákban sok esetben nem túl tehetős, háztáji gazdálkodást folytató emberek éltek, akik leginkább azt ették télen, amit nyáron megtermeltek. Most, hogy minden elveszett, nem biztos, hogy lesz pénzük hentesre és zöldségesre. Annak érdekében, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő többet, a MÁSZ tagszervezetei azt kérik az államtól, hogy jelöljön ki olyan jól körülzárt, az állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő telepeket, ahová vészhelyzet esetén nagyszámú állatot el lehet helyezni. Erre például a régi téesztelepek mellett – természetesen üzleti alapon – alkalmasak lennének azok a pihentető telepek, amelyeket az élő állatok szállítása során kell igénybe venniük a szállítmányozóknak. Ide kerülhetnének ideiglenesen a megszüntetett menhelyekről, sintértelepekről vagy illegális szaporítóktól elkobzott állatok is.
A MÁSZ megalakulására azért is szükség van, hogy a veszélyben lévő állatok mentésében máskor ne vehessenek részt magányos farkasok, akik internetes körlevelekben kunyerálnak adományt, majd ismeretlen helyre viszik az állatokat. Erre az iszapömlés idején is volt példa, mint ahogy arra is, hogy külföldiek iszapba fulladt jószágok képeivel gyűjtöttek pénzt – maguknak. Szakszerű állatmentés csak az emberélet mentésének elsőbbsége mellett, a hivatalos szervekkel együttműködve, kiképzett és bejelentett önkéntesekkel, megfelelő – az evakuált állatok és a menekítésben részt vevők testi épségét biztosító – felszereléssel, szigorú cselekvési protokoll szerint végezhető. Feltétel még, hogy a kimentett élőlények azonosíthatók és gazdáiknak visszajuttathatók legyenek, illetve álljon egy olyan állatorvosi háttér a mentőcsapat mögött, amely biztosítja a szükséges egészségügyi ellátást. Csak úgy lehet állatokat begyűjteni, ha a közreműködő(k) biztosítja(ák) a megfelelő bánásmódot és a biztonságos elhelyezést.
A törvény szerint az ajkai iszapömlés felelőseinek kötelességük lesz a sérült állatok tartásának és orvosi költségeinek megtérítése, most azonban mindez jótét lelkek adományaiból és önkéntesek munkájának köszönhetően valósul meg. A MÁSZ tagszervezetei azt kérik a kormánytól, hozzon létre olyan pénzügyi alapot, amelyből természeti katasztrófa esetén finanszírozó lenne az állatmentés, és az elköltött pénzt térítse meg a károkozó (ha van ilyen).