Reális esély Irán kilépése a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből

A jelenlegi tűzszünet a Közel-Keleten igencsak törékeny – hívta fel a figyelmet Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő. Szerinte reális lehet Irán kilépése a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből, de nem feltétlenül ez a legfélelmetesebb forgatókönyv a világ számára.

Iráni zászló Fotó: NurPhoto via AFP

Mindenképpen jelentős késedelmet szenvedett a program, amelynek során 60 százalékosra dúsították a rendelkezésükre álló uránt, márpedig ennek civil felhasználása nincs – hívta fel a figyelmet.

Tehát látszik, hogy Irán atomfegyver előállítására törekedett, de tegyük hozzá, hogy ilyen környezetben és ilyen feltételek mellett mindenki más is ezt csinálta volna

– tette hozzá a szakértő.

Somkuti Bálint szinte biztosnak tartja, hogy Irán csak olyan megállapodást fog elfogadni, amely valamilyen szinten garantálja az Iráni Iszlám Köztársaság politikai rendszerének a fennmaradását.

Hogy ez egy önálló atomfegyver program lesz, vagy egy katonai szövetség valamelyik nagyhatalommal, ezt még nem lehet megmondani, de ez a támadás rámutatott arra, hogy a kisebb államok milyen szinten ki vannak szolgáltatva a katonailag erősebb államok katonai erejének

– hangsúlyozta.

Mennyire fanatikus Irán vezetése?

A szakértő szerint most derül majd ki, hogy tényleg olyan fanatikus-e az ajatollahok rendszere, amilyennek Nyugaton tartják. Az elmúlt napok történései arra utalnak, hogy pragmatikusan állnak az  Egyesült Államokkal való kapcsolat kérdéséhez.

Az iráni vezetésnek azzal a fenyegetésével kapcsolatban, hogy az iszlám köztársaság kiléphet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből (NAÜ), a szakértő elmondta, hogy az irániak a NAÜ-vel való együttműködés során is mindent megtettek azért, hogy legyen olyan szintre dúsított hasadóanyaguk, amelyből akár atomfegyvert is elő lehet állítani.

Tehát szerintem ez a lépés sokkal kevésbé fenyegető, mint amilyennek elsőre tűnik

– emelte ki.

Az izraeli–amerikai katonai akció után ezt egy teljesen reális esélynek látom. Nem ez lenne a fő veszély, hanem az Atomcsend-egyezményből való kilépésük, amelyre szintén történtek már lépések

– tette hozzá.

A Közel-Kelet új egyensúlya szerinte arról szól, hogy az Egyesült Államok megmutatta, hogy a kijelentéseit tettek is követik. Tehát ebből a szempontból egy erőteljesebb amerikai jelenlét valósul meg a térségben szóban és tettben. A kérdés az, hogy Irán hogyan reagál. Vannak olyan hírek, amelyek szerint Kína és Oroszország is ajánlott katonai szövetséget az iszlám köztársaságnak, azonban Irán ezt visszautasította.

A mostani támadás után valószínűleg újra fogják gondolni az ilyen irányú stratégiájukat és döntéseiket

– vélekedett Somkuti Bálint, hozzátéve, hogy egy ilyen lépés jelentősen átalakítaná az erőviszonyokat.

Hogy Irán be is vetné-e az atomfegyvert, azzal kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy ezt eddig csak az Egyesült Államok tette meg, pedig előfordult már, hogy két atomhatalom került konfliktusba, elég csak Indiára és Pakisztánra gondolni.

Az atomfegyverekről azt kell tudni, hogy azok nem katonai eszközök alapvetően, hanem a politikai stabilitás eszközei és egyben a végső pusztulás garanciái. Tehát akinek atomfegyvere van, attól elvárható, hogy felelősen viselkedjen

– hangsúlyozta a szakértő.

Mint mondta, Francois Mitterand a kétezres évek elején, az egyik utolsó nyilatkozatában arról beszélt, hogy bármelyik ország, amelynek atomfegyvere van, tisztában kell legyen azzal, hogy abban a pillanatban, hogy atomfegyver alkalmazására készül, üres sivataggá változik az országa.

Tehát abban a pillanatban, hogy ez a felelősségtudat, ez az információ eljut az adott országhoz – és Észak-Koreához és Pakisztánhoz eljutott – onnantól kezdve ez már nem egy annyira szörnyűséges forgatókönyv, mint amilyenre elsőnek tűnik

– mutatott rá Somkuti Bálint.

Borítókép: Iráni zászló (Fotó: NurPhoto via AFP)