Nyugodtan nevezhetjük egy igen törékeny tűzszünetnek a jelenlegi helyzetet – értékelt lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.
Elméletileg az iráni fél nem járult hozzá a tűzszünethez, annyit mondtak, hogy amíg Izrael nem folytatja a támadásokat, addig ők sem fognak reagálni rá, úgyhogy nyugodtan nevezhetjük ezt egy igen törékeny tűzszünetnek
– fogalmazott.
Azt, hogy Izrael esetleg tesz-e újabb lépést, jelenleg nehéz megjósolni – tette hozzá.
Úgy gondolom, hogy Benjamin Netanjahu elérte a célját, és akármennyire is nem esik szó erről, az izraeli erők is kimerülhettek ebben a támadásban
– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a védelmi eszközök és légvédelmi rakéták is kifogyófélben vannak.
Én úgy gondolom, hogy nem várható, hogy Benjamin Netanjahu támadásokat indít, de a lehetőséget sosem szabad kizárni
– összegzett Somkuti Bálint.
A szakértő szerint az iráni szövetségesi rendszer már a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. októberi Izrael elleni támadásával rendkívül meggyengült, ugyanis egyértelmű volt, hogy a zsidó állam nem fogja hagyni, hogy még egyszer ilyen helyzetbe kerüljön.
A Hamász gyakorlatilag teljes megsemmisítése, valamint a libanoni Hezbollah síita terrorszervezetet lefejező csipogós támadás, illetve egyéb támadások mind abba az irányba mutatnak, hogy „bizony Irán helyzete, különösen ezután a katonai támadás után jelentősen meggyengült, úgyhogy előbb vagy utóbb kénytelen lesz visszatérni a tárgyalóasztalhoz. De azt a szándékát, hogy legyen egy békés célú nukleáris programja semmiképpen nem fogja feladni. Ráadásul ez a támadás megerősítette abbéli szándékát, hogy atomfegyvert kell, hogy létrehozzon, hiszen enélkül az állam biztonsága nem garantált” – húzta alá.
Arról, hogy tulajdonképpen mennyire vetette vissza az izraeli és az amerikai támadás az iráni atomprogramot, Somkuti Bálint szerint vita van.
Úgy gondolom, hogy ha igazak azok a hírek, hogy az Egyesült Államok előre értesítette az iráni vezetést, akkor az meg tudta tenni, hogy akár a dúsított hasadóanyag jelentős részét, akár az előállításhoz szükséges centrifugákat evakuálja
– vélekedett.
Mindenképpen jelentős késedelmet szenvedett a program, amelynek során 60 százalékosra dúsították a rendelkezésükre álló uránt, márpedig ennek civil felhasználása nincs – hívta fel a figyelmet.
Tehát látszik, hogy Irán atomfegyver előállítására törekedett, de tegyük hozzá, hogy ilyen környezetben és ilyen feltételek mellett mindenki más is ezt csinálta volna
– tette hozzá a szakértő.
Somkuti Bálint szinte biztosnak tartja, hogy Irán csak olyan megállapodást fog elfogadni, amely valamilyen szinten garantálja az Iráni Iszlám Köztársaság politikai rendszerének a fennmaradását.
Hogy ez egy önálló atomfegyver program lesz, vagy egy katonai szövetség valamelyik nagyhatalommal, ezt még nem lehet megmondani, de ez a támadás rámutatott arra, hogy a kisebb államok milyen szinten ki vannak szolgáltatva a katonailag erősebb államok katonai erejének
– hangsúlyozta.
Mennyire fanatikus Irán vezetése?
A szakértő szerint most derül majd ki, hogy tényleg olyan fanatikus-e az ajatollahok rendszere, amilyennek Nyugaton tartják. Az elmúlt napok történései arra utalnak, hogy pragmatikusan állnak az Egyesült Államokkal való kapcsolat kérdéséhez.
Az iráni vezetésnek azzal a fenyegetésével kapcsolatban, hogy az iszlám köztársaság kiléphet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből (NAÜ), a szakértő elmondta, hogy az irániak a NAÜ-vel való együttműködés során is mindent megtettek azért, hogy legyen olyan szintre dúsított hasadóanyaguk, amelyből akár atomfegyvert is elő lehet állítani.
Tehát szerintem ez a lépés sokkal kevésbé fenyegető, mint amilyennek elsőre tűnik
– emelte ki.
Az izraeli–amerikai katonai akció után ezt egy teljesen reális esélynek látom. Nem ez lenne a fő veszély, hanem az Atomcsend-egyezményből való kilépésük, amelyre szintén történtek már lépések
– tette hozzá.
A Közel-Kelet új egyensúlya szerinte arról szól, hogy az Egyesült Államok megmutatta, hogy a kijelentéseit tettek is követik. Tehát ebből a szempontból egy erőteljesebb amerikai jelenlét valósul meg a térségben szóban és tettben. A kérdés az, hogy Irán hogyan reagál. Vannak olyan hírek, amelyek szerint Kína és Oroszország is ajánlott katonai szövetséget az iszlám köztársaságnak, azonban Irán ezt visszautasította.
A mostani támadás után valószínűleg újra fogják gondolni az ilyen irányú stratégiájukat és döntéseiket
– vélekedett Somkuti Bálint, hozzátéve, hogy egy ilyen lépés jelentősen átalakítaná az erőviszonyokat.
Hogy Irán be is vetné-e az atomfegyvert, azzal kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy ezt eddig csak az Egyesült Államok tette meg, pedig előfordult már, hogy két atomhatalom került konfliktusba, elég csak Indiára és Pakisztánra gondolni.
Az atomfegyverekről azt kell tudni, hogy azok nem katonai eszközök alapvetően, hanem a politikai stabilitás eszközei és egyben a végső pusztulás garanciái. Tehát akinek atomfegyvere van, attól elvárható, hogy felelősen viselkedjen
– hangsúlyozta a szakértő.
Mint mondta, Francois Mitterand a kétezres évek elején, az egyik utolsó nyilatkozatában arról beszélt, hogy bármelyik ország, amelynek atomfegyvere van, tisztában kell legyen azzal, hogy abban a pillanatban, hogy atomfegyver alkalmazására készül, üres sivataggá változik az országa.
Tehát abban a pillanatban, hogy ez a felelősségtudat, ez az információ eljut az adott országhoz – és Észak-Koreához és Pakisztánhoz eljutott – onnantól kezdve ez már nem egy annyira szörnyűséges forgatókönyv, mint amilyenre elsőnek tűnik
– mutatott rá Somkuti Bálint.
Borítókép: Iráni zászló (Fotó: NurPhoto via AFP)
