OÉT: ajánlat minimálbér-emelésre

Legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést, a versenyszférában pedig az inflációt meghaladó, legalább ötszázalékos béremelést ajánl a kormány jövőre – jelentette be Matolcsy György tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2013–2015 közötti időszakra évi ezermilliárd forinttal nőhet az államháztartás bevétele, kiadási oldala 600-800 milliárd forinttal csökkenhet, 2015-ig pedig négyszázezer új munkahely jöhet létre.

Pont a kérdőjel helyén. A 2013–2015 közötti időszakra évi ezermilliárd forinttal nőhet az államháztartás bevétele, míg kiadási oldala 600-800 milliárd forinttal csökkenhet – jelentette be az OÉT-ban Matolcsy György. A miniszter szerint a bevételi oldal alapvetően a foglalkoztatás bővítésének köszönhetően emelkedhet, a kormány 2015-ig ugyanis négyszázezer új adózó munkahely létrejöttével számol. A kiadási oldal többek között az adósságszolgálat, a PPP programokkal (a magántőke bevonásával készülő beruházásokkal) kapcsolatos kiadások és az állam működési költségeinek zsugorodása következtében csökkenhet. Matolcsy szerint „óriási veszélyt jelentett” az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóval kapcsolatos döntése, a testület ugyanis e logika mentén alkotmányellenesnek ítélhette volna a válságadókat is, ami felborította volna a költségvetést, a kormány gazdaságpolitikáját. „Ez azonban múltbeli veszély, a kérdőjel helyén már pont van” – fogalmazott. Matolcsy szerint az államháztartás egyensúlytalanságát alapvetően a nyugdíjalap és az egészségügyi alap masszív hiánya okozza. Mint mondta, ezek nem szüntethetők meg a költségvetési tételek átrendezésével, csak a beruházások és a foglalkoztatás általános bővítésével. Az MSZP egyébként tegnap azért szólította fel lemondásra Bencsik Jánost, a nemzetgazdasági tárca államtitkárát, mert szerintük az ország tekintélyét rombolta, amikor korábban kijelentette: „veszélyezteti az Alkotmánybíróság a kormány mozgásterét, ha alkotmányellenesnek ítéli a szükséghelyzetben hozott gazdasági intézkedéseket.”
Tegnap kiderült, a Transparency International Magyarország több civil szervezettel együtt levélben kérte az Európa Tanács velencei bizottságának állásfoglalását az Alkotmánybíróság jogkörét érintő, általuk a demokráciára veszélyesnek tartott alkotmánymódosításról. Tették ezt annak ellenére, hogy tudják, civil szervezetek nem fordulhatnak közvetlenül a testülethez. A velencei bizottság akkor véleményezhetne, ha valamely nemzeti hatóság erre kéri, avagy az Európa Tanács parlamentje ezt kezdeményezi.

A korábbi bejelentéseknek megfelelően legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelésre, a középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma esetében pedig legalább 3,4 százalékos emelésre tett javaslatot az Országos Érdekegyzetető Tanácsban (OÉT) tegnap Matolcsy György. A legkisebb bér tehát havi 76 800, a szakmunkás-bérminimum pedig 92 500 forintra emelkedhet 2011-ben. A nemzetgazdasági miniszter a versenyszférának az inflációt meghaladó, legalább ötszázalékos bruttó béremelést ajánlott jövőre. A 4,5 százalékos minimálbér-emeléssel és az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével nem ér senkit sem veszteség – közölte Matolcsy György, hangsúlyozva, hogy a megnevezett bérszámok azok minimális szintjeit jelentik. A bérajánlásoknál a kormány a jövő évre tervezett 3,5 százalékos inflációval, az arányos egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer bevezetésével, valamint a bruttó hazai termék (GDP) háromszázalékos növekedésével számolt.
A szakszervezeti oldal elégtelennek tartotta a kormány bérajánlatát, mondván, hogy az csak az adórendszer változásainak hatását kompenzálja, azaz csupán a bérek nettó értékének megőrzésére elegendő, ám a tervezett inflációt már nem ellensúlyozza. A munkavállalói képviseletek azt is kifogásolták, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum nem arányosan emelkedik, szerintük annak változatlannak kellene maradnia.
A munkaadói szervezetek viszont reálisnak és megállapodás közelinek nevezték a kormány ajánlatát, és azt javasolták, hogy a jövő héten kezdődjenek háromoldalú, informális tárgyalások. A felvetést a kormány és a szakszervezetek is támogatták, konkrét időpontban egyelőre nem állapodtak meg. A felek abban is egyetértettek, hogy a bértárgyalásokat lehetőleg november végéig szeretnék befejezni.