Oroszlányról érkezett erre az interjúra, az MVM csaknem százszázalékos tulajdonában lévő Vértesi Erőműből. A társaság sorra veszíti el azokat a pereket, amelyeket gyakorlatilag a Kapolyi László nevével fémjelzett System Consulting visszalépése miatt indítottak ellene különféle áramkereskedők. Legutóbb hatmilliárd forint megfizetésére kötelezte a választott bíróság az erőművet, de a teljes összeg ennél jóval nagyobb. Képes lesz a társaság rendezni a kötelezettségeit?
– A Vértesi Erőmű csődvédelem alatt áll, de hogy miért jutott ide, annak megértéséhez vissza kell ugranunk az időben. Ahogy már említette is, a System Consulting és az erőmű között 2008-ban létrejött egy kereskedelmi megállapodás. A System áramot szeretett volna vásárolni a Vértesi Erőműtől. Utóbbinak nem volt elegendő szabad kapacitása, ezért a különbözet pótlására megrendeléseket írt alá különféle áramkereskedőkkel. Csakhogy nem sokkal ezután, vélhetően az árak zuhanását látva, a System elállt a megállapodástól, és így az erőmű sem tudta megvásárolni a leszerződött villamosenergia-mennyiséget a kereskedőktől. A pereskedés emiatt indult, s a választott bíróság a kereskedelmi szállítók javára döntött. A követelés teljes összege meghaladja a tízmilliárd forintot.
De hogy visszatérjünk az eredeti kérdéshez: a csődvédelem szabályai szerint az erőmű vezetése csődegyezségi ajánlatot tett a kereskedőknek, akik ezt nem fogadták el. Az eredetileg kilencvennapos csődvédelmi időszakot további kilencven nappal meghosszabbították, a menedzsment pedig újabb, megítélésünk szerint kedvező ajánlattal próbálja a csődegyezséget létrehozni. Az elképzelést várhatóan december elején ismerhetik meg a hitelezők. A tulajdonosnak, nevezetesen az MVM-nek jelen esetben sok mozgástere nincs. Ezt a helyzetet, mint ahogyan jó pár más ügyet is, az idén augusztusban kinevezett új menedzsment megörökölte. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a helyzetet kezeljük, s legalább annyit elérjünk, hogy a dolgozók fizetése, leépítések esetén a kollektív szerződésben rögzített végkielégítések összege ne kerüljön veszélybe. Nem lehet kizárni, hogy a csődegyezség nyomán megmenekül a cég, de azt sem, hogy felszámolják.
– Hogyan lehetséges az, hogy mindezért kizárólag az erőmű, közvetve az állam tartja a hátát, miközben azt állítják, hogy az óriási követelés a System Consulting eljárása kapcsán jött létre?
– Úgy, hogy a System és a Vértesi Erőmű közötti, a jelen ügyletekre vonatkozó aláírt szerződést nem találtunk. Mindent megtettünk, hogy felleljük, de írásban csupán arra utaló nyomokat láttunk, hogy a jogügylet létrejöhetett.
– Lát arra esélyt, hogy ezeket a pénzeket valamilyen úton-módon visszapereljék a Systemtől?
– Mindent megteszünk jogaink érvényesítése érdekében, az erre irányuló peres eljárás folyamatban van.
– A Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálta az ügyet. Ez az eljárás azonban nem éppen nagy reményekre feljogosító eredménnyel ért véget.
– Az ügyészség lezárta a nyomozást bűncselekmény hiányában. Jelenleg pótmagánvádas eljárás keretében lép fel az erőmű. A Vértesi Erőmű polgári peres eljárással is megpróbálja érvényesíteni érdekeit a System Consultinggal szemben. Szeretném megjegyezni, hogy a közelmúltban az MVM Csoport és a System között még meglévő szerződéses jogviszonyok felbontásáról döntöttünk.
– Nyomozás az MVM székházának ügyében is folyik. Tényleg annyira drága volt az épület?
– Igen, megítélésünk szerint nagyon drága volt. Ám a legfurcsább, hogy nem leltünk fel olyan részletesen kidolgozott előzetes üzleti koncepciót, elképzelést, amely megindokolná, miért a jelenlegi konstrukcióban megépített székház mellett döntött a társaság akkori vezetése. Valószínűleg nem is készült ilyen.
– Egy múlt heti hír szerint az MVM és az RWE leállítja a Mátrai Erőműben közösen tervezett, 300 milliárd forintos beruházását. Miért döntöttek így?
– Úgy ítéltük meg, hogy ebben a recessziós környezetben, figyelembe véve a villamosenergia-árakat, a finanszírozást és az Európai Unió által bevezetni kívánt szén-dioxid-kvóta-rendszert, nem gazdaságos a beruházás. Közösen és kölcsönösen döntöttünk így.
– Várható hasonló lépés a Vásárosnaményba tervezett erőmű kapcsán? Itt is Kapolyi László, vagyis az általa alapított Kárpát Energo úszik be a képbe. A beruházásra alapított társaság 51 százaléka az MVM tulajdonában van, az erőműnek pedig az eredeti tervek szerint már üzemelnie kellene.
– A Kárpát Energóval való kapcsolat szintén érdekes fejezete a villamos művek históriájának. Eddig körülbelül 18,5 milliárd forintot költött az MVM a társaságra, amelynek életét, mondanom sem kell, szintén rendőrségi eljárások és perek teszik mozgalmassá. A társaságba eddig is kizárólag az MVM tett pénzt, de most úgy határoztunk, hogy további finanszírozását befejezzük. Azt sem tartom kizártnak, hogy a Kárpát Energo felszámolás alá kerül.
– A Paksi Atomerőmű bővítését is felül fogják vizsgálni?
– Megvizsgáltuk ezt a tervet is, és egyelőre annyit látunk, hogy a bővítés vélhetően drágább lesz a tervezettnél. Most a pótlólagos szakértői munkák elvégzése van soron, álláspontunkat ezután a kormány elé terjesztjük. A kormány jóváhagyásának megfelelően fogjuk majd a bővítést végrehajtani. A menedzsment véleménye szerint ez a bővítés hosszú távon hazánk érdekeit szolgálja, az önellátást és az energiaellátás függetlenségét tartósan biztosítja a két új blokk.
– Elképzelhető, hogy a határidők módosulnak?
– Nem tudok olyan körülményről, amely érdemben befolyásolná az ütemezést. Azt ugyanakkor látni kell, hogy a közelmúltat jellemző erős atomerőmű-építési láz mostanra árnyaltabb képet mutat. A CEZ például elhalasztotta a temelini atomerőmű bővítését. Csak megjegyezni kívánom, hogy az oda tervezett két új blokk költsége lényegesen magasabb a paksinál.
– A korábbi stratégiában egy, a határokon túl is terjeszkedő, tőzsdére kilépő társaság képe lebegett. Vannak-e hasonló céljai az új menedzsmentnek is?
– Nem zárjuk ki a lehetőségét, hogy a régióban megragadjuk az üzletileg kedvező befektetési lehetőségeket. Ami a kérdés másik felét illeti, fontos leszögeznem, hogy az MVM már most is formailag tőzsdeképes, a börzére való kilépéshez szükséges döntést viszont a tulajdonosnak, esetünkben a magyar államnak kell meghoznia. Jelenleg nem rendelkezünk olyan információval, amely szerint az MVM Csoportot vagy valamelyik társaságát a tőzsdére szánnák.
– A kormány befagyasztotta a kiskereskedelmi áramárakat az egyetemes szolgáltatói körben. Mer valamilyen prognózist mondani, hogy mi lesz azután, ha új alapokra helyezik az ármegállapítás módját?
– Az egyetemes szolgáltatói ár megállapítására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogosult. A Magyar Villamos Művek érdekelt abban, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amely szolgálja a jövő generációját és a megújuló energia térnyerését, továbbá szinkronban van az Európai Unió elvárásaival. Az MVM érdekelt egy stabil, kiszámítható, biztonságos villamosenergia-rendszer kiépítésében, fejlesztésében és működtetésében. Partnerei vagyunk a kormányzatnak abban, hogy a megújuló energia térnyerése folytatódjon Magyarországon. Bízunk abban, hogy ezek a folyamatok a lakossági ár optimális szinten tartását is jelentik.
– Az MVM új menedzsmentje ideje jelentős részét az köti le, hogy feltérképezze a múltban elkövetett gyanús ügyleteket. De ha még mindig az elvarratlan szálakat bogozgatják, hogyan fogják új pályára állítani az MVM-et?
– A korábbi, rossz döntések következményeinek felmérése nélkül lehetetlen a megújulás. Amióta az új vezetés irányítja az MVM-et, hozzáláttunk az összes szerződés, beruházás átvilágításának, s várhatóan az üzleti év végéig valamennyit minősíteni is fogjuk. Az életképtelen, a társaság számára veszteséget termelő szerződéseket megszüntetjük, és megtesszük a szükséges lépéseket azért, hogy az állami vagyonvesztés megszűnjön. Ezen intézkedések hiányában a rossz szerződésekből eredő veszteség, kár összege a százmilliárd forintot is meghaladhatja. Az MVM új vezetése kötelességének érzi, hogy egy új stratégia mentén új növekedési pályára állítsa a társaságot. A régi, rossz, veszteséges ügyletek lezárása mellett ugyanakkor egy építkezési folyamat is elkezdődött. Olyan irányítási struktúrát alakítunk ki, amelynek alapvető eleme a stratégiai gondolkodás, üzleti célszerűség és szakmaiság, hogy a csoportszintű működés előnyeit érvényre juttassuk. A teljes körűen integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése fontos eszköz, erre jó példa a csoportszinten egységesített központi beszerzések bevezetése is.
Véleményem szerint az új vállalatvezetési struktúra megteremti a lehetőségét, hogy a korábbinál rugalmasabban reagáljunk az üzleti környezet változásaira. A recesszió, amelynek nyomán a régióban majdnem negyven százalékkal süllyedtek a villamosenergia-árak, jól kiemelte a gyenge és az erős pontjainkat. A menedzsment dolga, hogy a gyenge pontokat megszüntesse, az eleve erőseket pedig tovább ösztönözze, fenntartsa. Minden tagvállalatunktól elvárjuk a műszaki és a szakmailag magasan képzett emberi erőforrás hatékonyságának a növelését. Ha ezeket a folyamatokat sikerrel viszi végig a társaság, akkor kialakul egy új, a piaci elvárásoknak megfelelő, a gazdasági környezet változásaira gyorsan, és persze megfelelő módon reagáló MVM. Mindennek következményeként lehetőség nyílik arra, hogy ne csak az árbevételt, hanem az eredményességet is javítani tudjuk. Állami cég lévén, ez az egész ország érdeke is. Mindezzel az MVM energiája a nemzet sikerének forrásává válhat.
origo.hu
Brutális gyilkosság történt egy józsefvárosi lakásban
