Sötét felhők Írország felől

Egyre valószínűbb, hogy a bankmentésbe belerokkant Írországot már csak az európai válságkezelő alap húzhatja ki a bajból. A krízis terjedését megakadályozandó a hét végén uniós vezetők arra kérték Írországot, minél hamarabb forduljon segítségért, és a valutaalap is pénzügyi mankót ajánlott fel. Az ír adóssághegy miatt a portugál, a spanyol, az olasz és a görög gondok is előtérbe kerültek, amit megsínylett az euró, és a biztos mentsvárnak tartott svájci frank erősödik.

Bankcsődök az USA-ban. A múlt héten három bank jelentett csődöt az Egyesült Államokban, így az idén eddig összesen 146 bankot zártak be, többet, mint tavaly egész évben. Az állami betétbiztosítási alap (FDIC) közleménye szerint két kisebb Georgia állambeli bankot, az összesen egymilliárd dollár értékű eszközt és betétet kezelő Darby Bank & Trust nevű társaságot és a 300 millió dolláros eszköz- és betétállománnyal gazdálkodó Tifton Banking Companyt zárták be, valamint az Arizona állambeli Copper Start Bankot, amely nagyjából 450 millió dollárnyi eszközt és betétet kezelt. Tavaly 140 bank jelentett csődöt az Egyesült Államokban. Legutóbb 1992-ben volt ennyi bankcsőd. Az FDIC előrejelzése szerint a hullám az idén tetőzik. A válság jelenlegi szakaszában főként kisebb, tőzsdén nem jegyzett társaságokat kell felszámolni, így csak a csődbe ment társaságok száma lehet jóval magasabb a tavalyinál, a banki eszközök értéke pedig várhatóan elmarad a 2009-ben mérttől. A betétbiztosítási alap felügyelete alá került eddigi legnagyobb bank a 307 milliárd dolláros eszközállományú Washington Mutual, amely még 2008 szeptemberében dőlt be. A csődbe jutott bankokat az FDIC szanálja, majd vevőt keres rájuk, többnyire sikerrel. A héten bezárt három bank betétállományának további kezelésére is akadt jelentkező. A betéttulajdonosok vagyonát számlánként 250 ezer dollárig (nagyjából 50 millió forintig) biztosítja az alap. (MTI)

Kezd kísértetiesen hasonlítani a májusi görög drámára az ír fizetésképtelenséggel kapcsolatban kialakult piaci hangulat. Az írek ugyan tagadják, hogy külső segítségre lenne szükségük, ám uniós vezetők a hét végén Szöulból üzenték: a válság begyűrűzésének elkerülése miatt Írországnak minél hamarabb pénzügyi mentőövet kell kérnie. – Amennyiben Írország bármikor az IMF támogatását kéri, készen állunk segíteni – jelentette ki szombaton Dominique Strauss-Kahn, a valutaalap vezetője, aki elismerte: nehéz helyzet alakult ki. Szombaton Jean-Claude Juncker, az euróövezet pénzügyminisztereinek vezetője még nem kívánta kommentálni azokat a híreket, miszerint a görög válság miatt felállított 750 milliárd eurós alapra lesz szükség, ám több forrás már tényként számolt be arról, hogy az írek 60 milliárd eurót hívnának le az IMF és az unió közös pénzügyi keretéből. Annyi mindenesetre biztos, hogy az Európai Központi Bank már az eurózóna pénzügyi vezetőinek holnapi találkozója előtt szeretne megoldást találni a helyzetre.
Az ír bankrendszer talpra állításához immár 50 milliárd euróra lenne szükség, amelyhez azonban el kellene adni a bajba jutott ország államkötvényeit. Írországot hónapok óta lényegében az Európai Központi Bank finanszírozza, mivel az állampapírokért soha nem látott mértékű, közel tízszázalékos kamatot kérnek a piacon, amely kitermelhetetlen a padlóról felállni képtelen ír gazdaság számára. A bankmentés miatt idén a bruttó hazai össztermék 32 százaléka lehet az ír deficit, miközben az államadósság a GDP 100 százalékára emelkedik a tavalyi 65 százalékról. A ír összeomlás hátterében az európainál lényegesen nagyobb ingatlanbuborék kipukkanása áll, amely a hitelek fedezetének elolvadásával járt, és magával sodorta az ír bankrendszer zömét.
Az ország lényegében már csak fél évig fizetőképes, és amennyiben nem sikerül sürgősen visszaszerezni a bizalmat az államkötvények iránt, úgy elkerülhetetlenné válik az uniós garanciavállalás lehívása, illetve az IMF beavatkozása. A nemsokára elfogadásra kerülő ír költségvetés hatmilliárd eurós költségcsökkentést és adóemelést tartalmaz, a megszorítások pedig várhatóan még két-három évig tarthatnak, ez azonban nem hatotta meg a piacokat.

Az eurózóna gyenge láncszeme erősíti a frankot. Az ír bankrendszerrel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb idegességet váltottak ki az egész európai adósságválsággal kapcsolatban, elsősorban a gyenge pénzügyi lábakon álló mediterrán országok gondjai miatt, és újra előkerültek az euróövezet szétesését vizionáló forgatókönyvek. Az ír államcsőd-félelmek az egész euróövezetet kedvezőtlenül érintik, gyengült az euró, és a kockázatoktól menekülő befektetők ismét a biztonságos svájci frankot veszik, amely felértékelte az alpesi valutát.
Az írek problémája sokrétű: elsősorban a bankrendszer került bajba, de a 14 százalékos munkanélküliség miatt is óriási bevételektől esik el a költségvetés, ami tovább növeli az amúgy is magas deficitet – nyilatkozta lapunknak Kutasi Gábor. A Corvinus-egyetem világgazdasági tanszékének tanára kiemelte: az ír szociális kiadások az uniós átlagnál jóval alacsonyabbak, így nehéz lesz a megszorításokat is keresztülvinni. Hangsúlyozta: a válság továbbgyűrűzésének legfőbb oka, hogy az eurózóna kockázatos országainak államkötvényeit sorban leminősítették, és közelítenek a spekulatív besoroláshoz. Kutasi Gábor szerint a már korábban megcsappant bizalom következtében fennáll a veszély, hogy a válság továbbterjedhet az egész eurózónára, éppen ezért kifejezetten a leggyengébb láncszemnek bizonyuló öt állam – Írország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Olaszország – miatt hozták létre májusban a 750 milliárd eurós stabilitási alapot. Ebből Görögország már korábban kapott segítséget, amely megnyugtatta a piacokat. Most, az újabb válságjelek hatására az unió október végén kitolta a keret felhasználhatóságának idejét, de kérdéses, miként fogják a perifériára szorult államok 2013 után törleszteni a GDP 100-115 százalékára rúgó adóssághegyeket. A menedékdevizának számító svájci frank felértékelődése Kutasi szerint egyértelműen annak köszönhető, hogy a piaci szereplők óvakodnak Írország 32 százalékos hiányától és a kezelhetetlenné váló adósságtehertől. Aláhúzta: a svájci frankban felvett hitelek aránya csak hazánkban ilyen magas, az alpesi valuta erősödése az euróövezeten kívüli államok egyikét sem érinti ennyire érzékenyen. A többi visegrádi országban sehol sem jellemző a lakossági devizaadósság, a balti államok és Ukrajna pedig inkább az euróalapú hiteleket választotta.