Visszaveszik az extra végkielégítéseket

Bár előre lefutott meccsnek tűnhetett, tegnap mégsem volt eseménytelen a Lázár János Fidesz-frakcióvezető nevével fémjelzett, a 98 százalékos különadó kivetéséhez kapcsolódó jogszabálycsomag elfogadása. A politikus még tegnap is módosító javaslatokkal finomította saját indítványait, amelyek azonban – ahogy várható volt – nem győzték meg az ellenzéket. A Ház végül minden tervezetet elfogadott.

Pró és kontra. Alkotmányellenesnek tartjuk a 98 százalékos különadót. Fenntartjuk, hogy a törvények, kollektív megállapodások alapján a jogviszony megszűnésekor a munkavállalónak járó juttatásokra nem vonatkozhat különadó – mondta Varga László. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke személyes véleményeként úgy fogalmazott, sokkal veszélyesebbnek tartja a különadóval kapcsolatos, az alkotmányról szóló törvények módosítását. – Üdvözöljük, hogy megvalósult a Munkástanácsokkal közösen megfogalmazott javaslatunk, miszerint a különadó értékhatárát 2 millióról 3,5 millióra emeljék fel – mondta Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke számítása szerint ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak túlnyomó többségét nem érinti a szabályozás. Az ügy alkotmányossági vonatkozásában a szakszervezetnek nincsen hivatalos állásfoglalása (B. Á.)

---

Állami Feladat. Állami feladat lesz a nemzeti adatvagyon kezelése, a magáncégektől a jövő év végéig kell állami kezelésbe venni az adatokat – ismertette Fellegi Tamás a parlament előtt lévő javaslatot. A nemzeti fejlesztési miniszter a nyugdíjadatokat is a kiemelt, állami kezelésű körbe sorolta, de jelezte, csak később dől el, hogy a magán-nyugdíjpénztári adatok is bekerülnek-e e körbe. Fellegi jelezte: legutóbb az agrártámogatások kapcsán vetődött fel az a probléma, hogy fontos adatokat magáncégek kezelnek. A javaslat szerint a nemzeti adatvagyonba tartozó adatokat csak az állam vagy kizárólagos állami tulajdonban lévő társaság kezelhetné. Példaként felsorolt néhány adatfajtát, amelyek kizárólagos állami kezelésbe kerülnek. Itt említette a személyi és lakcímadatokat, az úti okmányok, a közlekedési okmányok adatait, az egészségügyi, a bűnügyi és a szabálysértési adatokat is. (MTI)

A demokráciát erősíti, ha a kormány betartja a szimbolikus ígéreteit – fogalmazott Lázár János röviddel azután, hogy az Országgyűlés elfogadta a 98 százalékos különadó kivetését lehetővé tévő jogszabálycsomagot. Mint mondta, a kormányoldal tartja magát ahhoz a vállaláshoz, hogy visszaveszi a pofátlanul magas végkielégítéseket, és megakadályozza, hogy a későbbiekben ilyen kifizetésekre sor kerülhessen. Lázár jelezte: az elmúlt időben számos érvet meghallgatott a javaslatok kapcsán, ezek egy része meg is jelent a tervezetekben. Közülük a legjelentősebb, hogy a beosztott munkavállalók esetében a 3,5 millió forint feletti kifizetések után kell megfizetni a 98 százalékos különadót, és az összeghatárba nem számít bele a szabadságmegváltás; a vezető beosztású állami alkalmazottakra viszont a kétmilliós határ vonatkozik, és ebben a keretben – a szabadságmegváltás mellett – a jubileumi jutalmat is figyelembe kell venni. Ezek a változtatások, mondta Lázár, a Munkástanácsok és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ajánlásai nyomán kerültek be a törvénybe. Az eredeti elképzeléshez képest újdonság, hogy a sarc nem örökölhető, az elhunyt magánszemély örököseit nem terheli. A különadót öt évre visszamenőleg szedheti be az állam. Az MSZP azt szerette volna, ha 2002-ig visszamenőleg kellene fizetni, de ez technikailag lehetetlen, mert az adózással kapcsolatos általános elévülési idő öt év. A Ház végül 304 igen és 58 nem szavazattal – a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával – fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló indítványt. A tegnap reggel beterjesztett módosítások nemcsak a különadó kivetését lehetővé tévő rendelkezést, hanem az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is érintették. A módosítás rögzíti: a bírói testület a költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. A felsorolt alapjogok között az élethez és emberi méltósághoz való jogok, a személyes adatok védelméhez való jogok, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához kapcsolódó és a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok szerepelnek.
A szavazás előtti vitában az MSZP-s Lamperth Mónika, nagy derültséget kiváltva, azt ígérte, ha pártja többségbe kerül, visszaállítják az Alkotmánybíróság (AB) teljes jog- és hatáskörét. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint van valami báj abban, hogy pontosan 92 évvel azután tárgyalja a Ház a „jogállamiságot megcsonkító törvénycsomagot”, hogy kikiáltották az első köztársaságot a Kossuth téren. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes erre így reagált: – Bebizonyítjuk a választópolgároknak, hogy Magyarországon becsületesen jobban megéri élni, mint huncutkodni. Az alkotmány módosításáról a Fidesz és az MSZP frakciója is név szerinti voksolást kért; a tervezet végül elnyerte a kétharmados támogatást. Az AB-ről szóló törvény módosítása is megkapta a szükséges támogatást.
Az LMP szerint a törvénycsomag alapvetően rendezi át az alkotmányos berendezkedést, Schiffer András a voksolás után úgy fogalmazott: a kormány ezzel figyelmeztető lövést adott le. Úgy vélte, az AB már nem lesz képes olyan határozatokat meghozni, amelyeket az elmúlt húsz évben megtett, úgy, hogy azokkal sok esetben elnyerte a Fidesz tetszését is. Ennek illusztrálására a sajtótájékoztatón az LMP-sek papírlapokat tartottak fel, amelyeken vörössel áthúzva szerepelt például a Bokros-csomag és a családi pótlék megadóztatása felirat.
– Az MSZP szerint az AB-t érintő javaslat nem szól másról, mint hogy az állam hogyan tudja a magánnyugdíjpénztárakban lévő pénzeket eltulajdonítani – mondta Bárándy Gergely. Úgy véli, az állam „intézményesített állami sikkasztást valósít meg”. Az MSZP közölte, az AB-n támadja meg az Országos Választási Bizottság döntését, amely nem adott zöld jelzést a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezéseinek.

Tiltakozás. A Jobbik kilépett az alkotmány-előkészítő eseti bizottságból, mert a kormánypárti többség javaslataik kilencven százalékát leszavazta. A Jobbik ezért este – Horthy Miklós Budapestre vonulásának évfordulóján – tiltakozást szervezett a Károlyi-szoborhoz. Itt Vona Gábor pártelnök bejelentette: újra tüntetésekre készülnek, egyebek között azért, mert a Fidesz „elsikkasztotta az alkotmányozást”. A tüntetésen Vona azt mondta: „Jelenleg nincs demokrácia az országban.” – Az utca a miénk volt és a miénk is marad – hangoztatta, hozzátéve: Orbán Viktor kormányfőnek nem a Magyar Nemzeti Gárdát kellene üldöznie, hanem Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt börtönbe juttatnia. A felszólalók egyébként kinyilvánították: követelik Károlyi szobrának eltávolítását, és nehezményezték, hogy Horthynak nincs szobra. A tüntetés előtt a helyszínen megjelent egy középkorú nő, aki egy gyertyát próbált meggyújtani a szobornál, de a tömeg ezt megakadályozta. A szoborra a résztvevők egy táblát akasztottak azzal a szöveggel, hogy „Én felelek Trianonért!”, később pedig egy kipát tettek a fejére. (MTI)