A Legfőbb Ügyészségen a Biszku Béla-ügy

Biszku Béla ügyét tegnap felterjesztették a Legfőbb Ügyészséghez – mondta érdeklődésünkre Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az idehaza különlegesnek számító eljárás ezzel új szakaszába érkezett. Hamarosan kiderül: vizsgálható-e egyáltalán a hajdani megtorló gépezet irányítóinak felelőssége.

Kulcsár Anna
2010. 12. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Biszku Béla elleni eljárást október 21-én Gellért Ádám kezdeményezte. A jogi tanácsadó beadványa szerint a Kádár-rendszer belügyminisztere, az állampárt Központi és Politikai Bizottságának tagja felelőssé tehető azért, hogy Maléter Pált, Szilágyi Józsefet, Gimes Miklóst és Nagy Imrét 1958 nyarán koncepciós eljárásban halálra ítélték, majd kivégezték. Gellért az 1956-os forradalmat követő megtorlás több más eseményét is felidézte.

*

A főügyészség október végén elutasította a feljelentést, mert szerinte Biszku nem követte el az el nem évülő emberiesség elleni bűncselekményt, az előre megfontolt emberölés – vagyis a törvénytelen kivégzés – pedig 15 év múltán elévült. A feljelentő november 16-án panasszal élt az elsőfokú döntés ellen. Azt kérte a Legfőbb Ügyészségtől: helyezzék hatályon kívül a főügyészség szerinte megalapozatlan határozatát, rendeljék el a nyomozást Biszku ellen és fontolják meg a büntetőeljárás megindítását az 1956-os megtorlásokban részt vevő ismeretlen személyekkel szemben is. A Legfőbb Ügyészségnek azt kell eldöntenie, hogy Maléter Pál és társai törvénytelen elítélése és kivégzése összefüggésben van-e a szovjet katonai agresszióval, illetve a magyar állam hajdani megtorló politikájával. Mindez ugyanis feltétele az emberiesség elleni bűncselekmény megállapításának. A panaszos szerint ugyanilyen fontos, hogy Biszku Béla egy elnyomó apparátus vezetőjeként tevékenykedett, és tagja volt a megtorlásokat irányító operatív bizottságnak. Ez alapozza meg személyes felelősségét.
Gellért Ádám úgy véli, az ügyészségnek nemzetközi büntetőjogi, hadtörténész és levéltári szakértők segítségére is szüksége lehet a körülmények tisztázásához. Közölte: a hatóságnak fel kell tárnia a nagy horderejű ügyet, mert a társadalmi igény ezt megköveteli. Ha a Biszku-ügy nyomozása sikeres lesz, az ügyészségnek az ismeretlen személyek ellen is hivatalból meg kell indítania a büntetőeljárást – zárta beadványát a jogi tanácsadó.
A panaszt a Legfőbb Ügyészség várhatóan két héten belül bírálja el. Ekkor derül ki: idehaza egyáltalán mód van-e az igazságtétel kérdésének felvetésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.