„A segítség egy cseppje”

Nem használt pozitív jelzőket tavaly májusban a kabuli amerikai nagykövet az Afganisztán Baglán tartományában tevékenykedő, honvédségi vezetésű magyar tartományi újjáépítési csoportról – ez derül ki abból a részben bizalmas minősítésű diplomáciai táviratból, amelyet a WikiLeaks alapján tegnap közölt az új-zélandi sajtó.

Jobbikos feljelentés. Kémkedés és feljelentés elmulasztása miatt ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese tegnap a rendőrségen a WikiLeaks-ügyben. A politikus újságíróknak azt mondta: a nyomozó hatóság dolga kideríteni, hogy mely amerikai diplomaták hogyan vettek részt ebben a kémtevékenységben Magyarország ellen, és ki az, aki esetleg Magyarország diplomatái, politikusai, közéleti személyiségei közül velük együttműködött. Volner János bírálta a külügyminisztert, amiért erélytelenül reagált a történtekre. (MTI)

Az Egyesült Államokat az afgán fővárosban képviselő, a közép-ázsiai országban zajló nyugati intervenció egyik kulcsfigurájaként ismert Karl Eikenberry tavaly május 17-én hajnali 5 óra 51 perckor küldte haza Washingtonba táviratát Afganisztán: pillanatfelvétel északkeletről címmel. Eikenberry a nagykövetség tartományi újjáépítéssel és kormányzással foglalkozó csoportjának tapasztalatait ismertette, amelyet a térségben tett útjukon szereztek, illetve helyi és külföldi források osztottak meg velük. A forrásvédelem érdekében a WikiLeaks kipontozta ugyan ez utóbbiak nevét, de a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy egy magyar forrás is beszélt az amerikaiakkal, aki szerint „saját nemzetének katonái igyekeznek gyorsan elvégezni az előírt feladataikat és egy karcolás nélkül hazatérni”.
Az irat azért került éppen az új-zélandi sajtó érdeklődésének fókuszába, mert a jelentésben szó esik a csendes-óceáni szigetországnak a Baglánnal szomszédos Bamijánban szolgáló katonáiról, akiknek a magyarok tétlensége miatt kellett akciót végrehajtaniuk a másik tartományban. Erre akkor került sor, amikor bagláni „gonosztevők” Bamiján északkeleti részének biztonságát fenyegették. Az állítólagos akcióról – amelynek kisegítő jellegét az új-zélandi védelmi szervek cáfolták – annak alátámasztásaként számolt be a nagykövet, hogy a magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) keveset tesz a „vadnyugatnak” nevezhető tartomány biztonsági problémáinak kezelésére. Ilyen fenyegetés a helyi rendőrfőnök részvételével a háttérben zajló hatalmi harc, a helyi „erős emberek” és korábbi mudzsahedek befolyása, Andarab kerület ellenőrizetlen máktermelése, a tádzsik–pastu feszültségek és a stabilitást aláásó bűnözés. Bár a közvetlen felkelői aktivitás korlátozottnak tűnik, a bűnözők a tálibokkal ápolnak kapcsolatokat, és a helyiek készek bérmunkában teljesíteni a felkelők küldetéseit – írja Eikenberry arról, hogy milyen kihívások kezeléséért tesznek keveset a magyarok, akiknek csak azt engedik, hogy önvédelemre használják fegyvereiket, és a főbb utakon végzett őrjáratozásnál nem tesznek többet, illetve nem végeznek kábítószer-ellenes műveleteket. A jelentés azt is megemlíti: amikor két magyar tűzszerész elesett munkavégzés közben, Budapest nem küldött többet a PRT-be.
A kabuli amerikai nagykövet diplomáciai postájában kevesli a magyar segélyezési erőfeszítés mértékét is, amelyet azzal a kifejezéssel illet, hogy az a „segítség egy cseppje a szükség tengerében”. Megemlíti, hogy Magyarország évente 30 millió dollárt költ a PRT fenntartására, abból hárommilliót fejlesztési segélyre, benne 300 ezret infrastruktúrára, összesen pedig félmilliót gyorsan megtérülő civil-katonai projektekre. A segélyezés oroszlánrészét a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet valósítja meg. Baglán a tartományoknak abba a szerencsétlen kategóriájába esik – állapította meg Eikenberry –, amelyet „a viszonylagosan kedvező helyzet és egy meglehetősen szűkölködő újjáépítési csoport végzetes kombinációja sújt”.
Az amerikai diplomáciai iratok kendőzetlen stílusával szemben a nyilvános diplomácia szintjén kedvező a kép a bagláni magyar erőfeszítésekről. A Berlinben tárgyaló Hende Csaba magyar védelmi miniszternek német kollégája tegnap „elismeréssel nyilatkozott az afganisztáni magyar egészségügyi hozzájárulásról” – olvasható a Honvedelem.hu minisztériumi honlapon.
A Honvédelmi Minisztérium tegnapi közleménye szerint a PRT nem vesz részt fegyveres ellenállókkal szembeni harcban, erre soha nem volt mandátuma.